A GfK által a színházi világnap alkalmából végzett elemzés azt mutatja, hogy a magyarországi lakosság közel egyharmada fordult meg színházi előadáson 2015-ben.
A színházi szórakozást nagyobb valószínűséggel választják a nők, a nagyvárosban élők és a magasabban iskolázottak. A korosztályok közül a 30 évnél fiatalabbak a legaktívabbak, ha színházról van szó.
A hazai színházlátogatási szokásokat a GfK – 15 és 69 év közötti válaszadók bevonásával – 4000 fős, reprezentatív felmérésben vizsgálta. Az elemzés szerint a magyarországi lakosság 29 százaléka fordult meg színházi előadáson a 2015. év során. A színházi szórakozást nagyobb valószínűséggel választják a nők: esetükben valóban minden harmadik ellátogatott legalább egy előadásra az elmúlt év során, míg a férfiak esetében ez csak a megkérdezettek negyedéről mondható el.
A korosztályi összetételt elemezve látszik, hogy a 30 év alattiak a legaktívabbak, a vizsgálatban résztvevő 15 és 19 év közöttiek körében tízből négy, a huszonéveseknek pedig 35 százaléka vett részt előadáson. E tekintetben a legalacsonyabb – 23 százalékos – értéket az ötvenes korosztályban regisztrálták.
Meghatározónak bizonyult a lakóhely színházlátogatás szempontjából: az egészen kicsi, ezer fő alatti községek esetében tízből csak egy ember fordult meg színházi előadáson a felmérést megelőző tizenkét hónapban, de kétszer ekkora érték jellemző már az ennél nagyobb, ám húszezer főnél kisebb települések lakosságának körében. A több tíz- vagy százezres városokban már százból harmincöt, Budapesten pedig minden második lakos színházlátogató.
Fotó: csiky.hu
Az európai statisztikai adatokkal összevetve kiderül, hogy Magyarországon az átlag alatt költenek vásárlóértékkel korrigált jövedelmükből színház- vagy koncertlátogatásra. Ennek hátterében azonban a rendezvények és intézmények gazdálkodásának állami támogatása állhat, ami megjelenik a sokak számára elérhető jegyárakban. Ha a színházlátogatások számát nézzük, kedvezőbb képet kapunk honfitársaink szokásairól: Németországban a 2013/2014-es évadban száz lakosra 34 színházlátogatás jutott, ezzel szemben a magyarországi 2014. évi adat 65 színházlátogatás – szinte a duplája, jövedelemarányosan feleannyi pénzből.
Szép növekedés figyelhető meg a színházlátogatások számában az elmúlt pár évben, a KSH adataira pillantva. 2000 és 2008 között éves szinten négymillió körül ingadozott a nézők száma a bemutatókon, a 2009-ben indult növekedés viszont az utolsó vizsgált év végére, 2014-re közel hat és félmillióig repítette a látogatások számát.
Árnyalja a képet a GfK adatainak regionális elemzése: „Sokkal inkább jellemző az ország központi területein és Nyugat-Dunántúlon az előadásokon való részvétel. Budapest és a Nyugat-Dunántúl elemelkedik az országos átlagtól, a többszöri látogatások zöme is ide koncentrálódhat, itt valóban élénk a kulturális élet ilyen szempontból. Az ország déli és északi tájain élők szabadidejüket kevésbé hajlamosak színházi nézőként eltölteni” – tettei hozzá Ertl András, a GfK ügyfélkapcsolati menedzsere.
A 15-69 éves korosztályból színházi előadáson részt vettek aránya az elmúlt 12 hónapban, 2015
(Forrás: GfK Omnibusz)
A kutatásból kiderül: a magasabban iskolázottak fogékonyabbak az irodalmi kikapcsolódásra: az egyetemet vagy főiskolát végzettek 61 százaléka tekintett meg színpadi produkciót a felmérést megelőző időszakban. Az érettségivel rendelkezők fele ilyen arányban választják a színi előadásokat, az ennél alacsonyabb végzettségűek körében pedig hozzávetőlegesen tízből egy személy színházlátogató éves viszonylatban.
GfK Sajtószolgálat
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.