"Az elmegyógyintézet a társadalom mikrováltozata" - Villáminterjú Horváth Csabával

Az emberek bolondok, vagy a világ, ami elmegyógyintézetbe juttatta őket? Készül a Száll a kakukk fészkére a Vörösmarty Színházban, a premiert április másodikán tartják. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával készült rövid interjú.

Ajánló a darab elé:

„A dolog úgy áll, cimborák, hogy belekeveredtem egy pár bunyóba a sitten, és a bíróság úgy döntött, hogy pszichopata vagyok. Na, én se ellenkeztem” – mondja McMurphy, aki csak rövid időt kíván eltölteni az elmegyógyintézet „szállodai” körülményei között. Addig is úgy dönt, feldobja kicsit a hangulatot odabent. Vajon milyen szemmel nézi ezt a Főnéni?

A Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo's Nest) Ken Kesey amerikai író 1962-ben megjelent regénye. A műben Kesey veteránkórházi munkatapasztalatait írta meg. 1975-ben Oscar-díjas film készült belőle Miloš Forman rendezésében, Jack Nicholson főszereplésével. A produkció Oscar-történelmet írt, hiszen elhozta az öt legfontosabb díj mindegyikét, azonban Kesey nem nézte meg a filmet, mivel nem Bromden törzsfőnök szemszögéből mesélte el a történetet.

A székesfehérvári előadásban McMurphyt Sághy Tamás, Ratched nővért Varga Gabriella, Bromden törzsfőnököt László Zsolt alakítja.

Fotó: Maczkó Csaba

Villáminterjú Horváth Csabával:

A Száll a kakukk fészkére története régóta foglalkoztat, vagy egy friss találkozás eredménye, hogy most színpadra állítod?

Amikor az idei évadterv készült, több darab felmerült, de az összes közül ez foglalkoztatott a leginkább. Annak idején, talán tizenhat éves lehettem, láttam a Miloš Forman-filmet egy balatoni kertmoziban, ami nagyon nagy hatással volt rám. Később a könyvet is olvastam. A regényből készült színpadi adaptációt nem ismertem, de mivel nemrég készült egy Zöldi Gergely fordításában, kíváncsi voltam, milyen. Upor László dramaturggal – aki egyébként rendszeresen fordít modern amerikai drámákat – közösen beszéltük meg, hogy mi az, amit ebből fontosnak tartunk.

És mit találtok fontosnak megmutatni?

Találóan megfogalmazza egy adott ponton az orvos, Dr. Spivey: az elmegyógyintézet a társadalom mikrováltozata, ahol demokrácia uralkodik, a törvényei szerint kell élni, és elméletileg mindenkinek nagyon jó és kellemes. Valójában az elmegyógyintézet a rajta kívül lévő világ szimbóluma, annak a leképezése kicsiben. Ugyanúgy folynak a hatalmi harcok, a manipuláció, jelen van a befolyásoltság. Izgalmas feladat, hogyan lehet ábrázolni azokat az embereket, akik ott élik a mindennapjaikat, ugyanis pszichésen nem tudtak beilleszkedni a társadalomba, ezért java részük önként, mások külső hatásra, bevonultak az elmegyógyintézetbe és lehúzták a rolót. Ezenkívül igyekszem a regény egyik sajátosságát belekomponálni az általam gyakran használt mozgás és képiség nyelvén: az indián szemszögéből látjuk majd a történet javát, és az ő víziói is megjelennek az előadásban szándékom szerint. Azok a víziók, amelyek történelmileg, genetikailag, az emberi pszichét illetően távolabb visznek és megcsillantják azt a sorstragédiát, ami az ősökkel történt.

Fotó: Maczkó Csaba

Erőteljesen az ő szemszögén keresztül látjuk majd az eseményeket?

Nem szándékom csak azt erőteljessé tenni, mert legalább olyan lényeges a McMurphy vagy a Ratched nővér szemszöge, de mindenképpen fontosnak tartom az említett víziókat megfogalmazni, és ezeken keresztül picit tágabban értelmezni az egész történetet. Fontos utánamenni: mi kell ahhoz, hogy egy ember a zárt osztályon kössön ki? És ebben nem csupán a saját szerencsétlensége vagy tragikuma játszik közre, hanem talán a felmenők életének is szerepe van.

Minden szereplőnek megvan a maga drámája, de az intézeti állapot már egy végkifejlet-szerűség. Mit és hogyan lehet ezekből a sorsokból megmutatni?

Számomra nem az a fontos, hogy kerültek oda, hanem az, hogyan kerülnek ki, és abban a közegben hogyan tudnak emberként létezni. A jelenidejűség a lényeges – az indián múltbéli víziói mellett.

Fotó: Maczkó Csaba

Mi alapján döntöd el a mozgás és szöveg megjelenésének arányait?

Mindig attól függ, milyen jelenetet kell megfogalmazni. Vannak helyzetek, amikor kipróbálom szöveggel is és mozgással is az adott jelenetet, aztán választok. A mozgás általában arra szolgál, hogy a szöveg mögötti tartalmakat megjelenítse, tehát amit a szöveg egyáltalán nem mond el, de szükségesnek érzem alátámasztani, mert ezáltal mélyebbre hatolunk a különböző figurák történeteiben.

Mit kértél a díszlet- és jelmeztervezőtől?

Benedek Marival és Antal Csabával évek óta együtt dolgozunk. A Száll a kakukk fészkére esetében egy konkrét helyszínt kell ábrázolni, jó értelemben túlzás a díszlet, de szükséges. A bezártságot, reménytelenséget, önmaguk börtönét szimbolizálja. A jelmez esetében egy homogén képről van szó, hiszen egy elmegyógyintézetben vagyunk.

Mi a jelentősége annak, hogy az olvasópróbán te olvastad fel a szöveget, és csak második alkalommal a színészek?

Elsősorban az, hogy ne a színészek izguljanak azon, hogyan olvassák fel a szöveget, elég, ha a rendező izgul, hogy értelmesen olvasson; a színész azzal foglalkozzon, hogy nyugodt állapotában legyen figyelmes a történetre.

Fotó: Maczkó Csaba

Száll a kakukk fészkére

Randle P. McMurphy SÁGHY TAMÁS
Ratched nővér VARGA GABRIELLA
Bromden törzsfőnök LÁSZLÓ ZSOLT
Billy Bibbit KRISZTIK CSABA
Dr. Spivey DERZSI JÁNOS
Dale Harding KÁDAS JÓZSEF
Scanlon PALLAG MÁRTON M. V.
Cheswick KRICSÁR KAMILL
Martini KOZÁRY FERENC
Ruckley NAGY NORBERT M. V.
Candy Starr ZÁVODSZKY NOÉMI
Warren ápoló FEHÉR LÁSZLÓ M. V.
Williams ápoló JUHÁSZ ILLÉS
Flinn nővér BLASKÓ BORBÁLA
Turkle ápoló ROVÓ TAMÁS
valamint GÁL GERGELY, GÁL HORVÁTH BERNADETT, KERTÉSZ JÚLIA, SZIRMAI IRÉN, VIDA EMŐKE

Díszlettervező: ANTAL CSABA
Jelmeztervező: BENEDEK MARI
Dramaturg: UPOR LÁSZLÓ
Zene: ÖKRÖS CSABA
Súgó: PALLA SZABINA
Ügyelő: SZRENKÓ TAMÁS
Rendezőasszisztens: HASZMANN KATA
Rendező: HORVÁTH CSABA

vorosmartyszinhaz.hu