Meghalt Krencsey Marianne

84 éves korában az Egyesült Államokban meghalt Krencsey Marianne színésznő.

 
 marianne1
 
Krencsey Marianne pályájáról: 
 
A Liliomfi, Az aranyember vagy A Tenkes kapitány című filmekből ismert színésznő évtizedek óta az Egyesült Államokban élt, és a New York-i Fészek Klub elnöke volt - közölte az MTI-vel csütörtökön a budapesti Fészek Művészklub igazgató-főtitkára, a családdal barátságban álló Galambos Tibor.
    
Krencsey Marianne 1931. július 9-én született Rákoscsabán. Soha nem akart színésznő lenni; 1951-ben került át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői főtanszakára.
    
Makk Károly kérte fel a Liliomfi női főszerepére Darvas Iván és Dajka Magit mellé 1954-ben, Krencsey Marianne ezután választotta a rendezés helyett a színészi pályát. Diplomarendezését 1956-ban még teljesítette, diplomáját azonban csak negyven évvel később vehette át. Tizenkét év alatt mintegy harminc filmben szerepelt, többet közülük még ma is vetítenek a televíziók (Két emelet boldogság, A 9-es kórterem, Gábor diák, Szegény gazdagok, A Noszty fiú esete Tóth Marival). A Magyar Televízió nagy sikerű sorozatában, A Tenkes kapitányában ő játszotta a nyafogó Amália grófnét. Színpadi pályája a Vígszínházban indult, majd Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, 1963-1966 között a József Attila Színház tagja volt.    
    
Krencsey Marianne férjével együtt 1966-ban disszidált Londonon és Reykjavíkon keresztül az Egyesült Államokba, ahol felhagyott a hivatásszerű színészettel. Döntésüknek több oka is volt: feljelentést tettek ellenük, és besúgásra is rá akarták venni őket. Távozásuk után, távollétükben börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték őket.
    
New Yorkban előbb banktisztviselő volt, majd egy nyugdíjfolyósító intézetben vállalt munkát, azután húsz évig férje orvosi rendelőjében dolgozott. Faludy György verseinek tolmácsolójaként több sikeres előadást tartott, irodalmi esteket szervezett, részt vett Karády Katalin amerikai bemutatásában. 1993-ban Krencsey Marianne vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. Equinox-2001 (35 év Budapesten - 35 év New Yorkban) című önéletrajzi könyve 2001-ben jelent meg.
    
A rendszerváltás után hosszabb-rövidebb időre évente hazalátogatott, 2003 óta az ő kézlenyomata és aláírása is szerepel a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban található Csillagok Falán. 2008-ban színészi pályafutásáért és a magyar kultúra ápolásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

 

forgatas2

 

Interjúrészlet Krencsey Marianne-nal:

 

(...) Kevesen tudják, hogy színház-rendezői szakon végzett.

 

Az Arany Diplomám egyetlen érdekessége, hogy soha nem rendeztem. Valamelyik újságíró azt írta, hogy azért is mentem el Magyarországról, ami hazugság. Nem azért mentem el, mert nem rendezhettem.

 

Nem is lett volna rá ideje! Állandóan játszott.

 

Azért mentem el, mert nem akartam besúgó lenni. Az lett volna az ára annak, hogy itthon maradhassunk. Visszakaptuk az útleveleket a nagyhatalmú férj segítségével és másnap mentünk. Ezért nem volt vízumunk sehova. Néhány évvel később Magyarországról felszólítottak, hogy azonnal térjünk haza, de mi azért hagytuk el az országot, mert nem akartunk részt venni abban az életben, ami Kádár hatalom- átvételével tragédiává változott. Legalább is a számunkra. 68-ban három évi kényszermunkára ítéltek minket a távollétünkben.
Szörnyű tragédia volt a szüleink számára, hogy nem látnak többet. Pár évvel később egyszer sikerült anyámmal találkozni, Bécs mellett… ez szívfájdalom azóta is… Gyuszi szülei is úgy haltak meg, hogy nem lehettünk velünk… nagy nyomás ez rajtunk…ugyanakkor…

 

krencseym

 

Beszéljünk szép dolgokról! Beszéljünk a magyar filmekről. Melyik a kedvenc filmje?

Hát, a Liliomfi. Aki nem élt akkor, az nem tudja elképzelni, hogy milyen örömöt hozott az életünkbe. A sok sanyarú szovjet film után, végre egy normális, emberi, kedves, szép történet.
Aztán még 23 filmben játszottam.

 

A Liliomfi még ma is nagyon jó film. Minden korosztály szereti.

 

Tudtad, hogy a levert 48-as forradalom után ezzel a Szigligeti darabbal gyógyították az emberek lelkét a vándorszínészek? Ugyanezt tette a film is. Aztán jött Kádár… óriási hatalmi vággyal és november 4-én szétment az életünk. Mindenkié.

 

Kik voltak a kedvenc rendezői ?

 

Makk Karcsit tartom az egyik legnagyobb rendezőnek. Én jóformán mindenkivel dolgoztam és mindegyik filmemet szerettem... de talán legjobban Athalie tetszett az Aranyemberben, mert ott végre nem a szende, szőke kislány, hanem a gonosz bestia szerepét osztották rám, és ez nagy változás volt. Mindig kis furcsa szőkeségként gondoltak rám a filmrendezők.

 

krencseymm

 

Hány év alatt készült el Önnel a 24 film?

 

Tizenkettő. Érdekes, a színházi szerepeim száma is huszonnégy. A könyvemben összeszedtem őket, ami Amerikában nem is volt olyan egyszerű. Gyuszival – főleg az ő emlékezetére támaszkodva, mert ő mindent rögzít, irigylésre méltó… –- nagy nehezen összegyűjtöttük a színházi szerepeimet.

 

Hogy született az Equinox – 2001/ 35 év Budapesten, 35 év New Yorkban című könyve?

 

A felháborodás adta az ötletet. Volt egy közvélemény kutatás arról, hogy kiket tartanak a legnagyobb magyarnak. Teljesen megdöbbenve hallgattam, hogy Szent István, Széchenyi és Kossuth Lajos után Kádár következik. Félelmetes. Ennyire nem tudja a nép, hogy mit tett vele Kádár?! Én úgy gyűlölöm ezt az embert. Rákényszerítette a népre a szovjet szellemet, és szerintem ebből nem lesz feltámadás soha. A könyvet is azért írtam meg, hogy vegyék észre az emberek, mit tesznek magukkal, mit csinálnak magukból.
Bonyolult, nagy munka volt. Az equinox napéjegyenlőséget jelent. Akkor voltam 70 éves, amikor a könyv készült. Nagyon vastag könyv lett belőle, sok képpel és szöveggel.

Volt egy óriási levélgyűjteményem íróktól, színészektől, jól felkészült, kulturált emberektől.
Gondoltam, ezeken a leveleken keresztül talán valami hatást lehet elérni, de sajnos azoknak, akik megszerették Kádárt, nincs irodalmi ismeretük. Azt hiszem, nem is tudják, hogy milyen ostobán cselekedtek. Ez nagyon szomorú. Faludy 81-ben írt egy verset Egy helytartóhoz 25 év után címmel. Rendkívül jó vers. Kádárról, Kádárnak szól. Mi előle menekültünk el, aki akkor már jó pár éve végezte a maga romboló munkáját. Undorodtunk tőle. Gyurka versét kinn többször is elmondtam, aminek mindenki nagyon örült, mert hasonló véleményen volt. (...)

 

FOLYTATÁST itt olvashat.

 

Forrás: Filmkultúra, Színház.hu, Facebook

 

 

 

 

süti beállítások módosítása