"Inkább ösztönösnek tartom magam" - Patkós Márton válaszolt

A Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai színész szakán végző hallgatókat bemutató sorozatában Patkós Mártont kérdezte a 7óra7.

A 7óra7 cikkéből:

"Sohasem gondoltam, hogy ezzel fogok foglalkozni. Az általános iskolás évek alatt és a középiskola elején leginkább a hülyeségekkel és persze a sporttal törődtem – dzsúdóztam, fociztam, úsztam, a tanulásra pedig nem annyira figyeltem oda, nem igazán érdekelt semmi, fogalmam sem volt, hogy mit akarok kezdeni magammal. Ez eléggé ciki is volt a családomban, hiszen a szüleim zenészek, a nagymamám tanár, és elvárták, hogy legyen valamilyen, bármilyen életcélom. Szombathelyre, egy elitgimnáziumba kerültem, ott egy fokkal jobban tanultam, és az ottani osztályfőnököm mondta, hogy egész jó rádiós hangom van – el is indultam egy versenyen egy Kosztolányi-szöveggel, amit rém unalmasan adtam elő, nem is nyertem, de ekkor jött az a gondolat, hogy akár ezzel is foglalkozhatnék…" - mesélte Patkós Márton.

Az Apátlanokban (fotó: Toldy Miklós, 7ora7.hu)

A fiatal színész elmondta egyáltalán nem készült tudatosan a színművészetis felvételire, de utólag úgy gondolja, hogy nem baj az, ha az egyetemre még nem „készen” érkeztek, hanem formálhatóan és tapasztalatlanul." Ez az én esetemben annyira igaz volt, hogy amikor a felvételire készülve megtanultam egy szövegrészletet Petőfi A helység kalapácsából, az első este semmire sem emlékeztem belőle, hiszen még nem tudtam, hogy a szövegtanulás egy folyamat… Akkor úgy gondoltam, hogy hagyom is az egészet a fenébe, a nagymamám nyugtatott meg, hogy másnap majd biztos jobb lesz – reggel már tényleg jobban ment, hiszen megérett bennem a szöveg" - tette hozzá.

"Részemről alighanem jogosan kevesellték a tanárok a befektetett energiát – de azért többen nagyon sokat és jól dolgoztak. Nem mondom, hogy én sosem tettem oda magam, de például amikor bejöttek a szöveges dolgok, fogalmam sem volt, hogy mit kell csinálni. Nem tartom magam okos embernek, de úgy gondolom, hogy a színésznek sokszor elegendő az érzelmi intelligenciájából építkezni. Én inkább ösztönösnek tartom magam, szégyellem is, hogy nem vagyok művelt. Múltkor Bagossy tanár úr is úgy fogalmazott rólam, hogy 'az ilyen kevésbé művelt alak, mint maga…', de igaza volt" - árulta el Patkós Márton.

A végzős hallgató hangsúlyozta, soha, egy percig sem érezte úgy, hogy abba szeretné hagyni a színészetet. Annak ellenére sem, hogy meglátása szerint a színházi szakma sok nehézséggel küzd. "Ahogy én látom, nagyon nehéz munkához, lehetőségekhez jutni, főleg fiatalon – épp ezért hatalmas kincs az, hogy bekerültünk szakmai gyakorlatra az Örkénybe. Nagyon örülök neki, hogy az osztályból többen is bizalmat kaptunk Mácsai Páltól, és ott kezdhetjük el a pályánkat" - mondta Patkós Márton.

A teljes interjú itt olvasható.