20 éve, 1996. április 23-án halt meg Pamela Lyndon Travers ausztrál-angol írónő, Mary Poppins "szülőanyja", aki egy ashfieldi lányiskolában tanult, és már kamaszként verseket, elbeszéléseket írt, amelyek lapokban is megjelentek.
Az ausztráliai Maryboroughban született 1899. augusztus 9-én Helen Lyndon Goff néven. Apja, Travers Robert Goff banktisztviselő volt, aki Angliából emigrált, s alkoholizmusa miatt fiatalon meghalt. Az addig jómódban élő család a rokonok segítségére szorult, Helen soha nem heverte ki imádott apja elvesztését. A lány egy ashfieldi lányiskolában tanult, és már kamaszként verseket, elbeszéléseket írt, amelyek lapokban is megjelentek.
Az iskola elvégzése után egy színtársulat tagja lett, művésznévének a Pamela Lyndon Traverst választotta. A nagy színpadi sikerek elkerülték, de írói tehetségét kibontakoztathatta, húszas évei közepére saját rovata volta az egyik újságnál.
Újságírói évek és útkeresés
1924-ben hátat fordított a színpadnak és Ausztráliának, Angliába költözött, és újságírásból élt. Sokat utazott Európában, írországi látogatása során megismerkedett ír költőkkel, többek között Yeatsszel is, és az ő hatásukra támadt fel az érdeklődése a mitológiai történetek iránt. Később kapcsolatba került a görög-örmény misztikus és spirituális tanító Gurdjieff iskolájával, ami meghatározó élmény volt számára.
A második világháború idején a Brit Tájékoztatásügyi Minisztériumban szolgált New Yorkban. Spirituális útkeresése során eljutott a hopi, navajo és pueblo indiánok közé, és alaposan megismerte mítoszaikat. A háború után egy időre visszatért Angliába, ahonnan mindig új utakra indult, Japánban a zen buddhizmust tanulmányozta, 1965 és 1971 között több amerikai egyetemen tanított írásművészetet.
A csudálatos Mary és a világsiker
Világhírű íróvá a mágikus erejű, szigorú, ám mégis szerethető nevelőkisasszonyról, Mary Poppinsról szóló regényével vált, amelynek első kötete, A csudálatos Mary 1934-ben jelent meg. A könyv óriási sikert aratott, hét folytatás követte, számos nyelvre, még latinra is lefordították. A mű főhőse, Mary - akit Travers egyik keménykezű nagynénjéről mintázott - a keleti széllel érkezik meg a Cseresznyefa utca 17-be, ahol a Banks család négy gyermekét hihetetlen, furcsa, nemegyszer mulatságos helyzeteken keresztül a világ valódi arculatával, az emberi viselkedés sokszínűségével ismerteti meg.
A nagy sikerű mű a hollywoodi rajzfilmmogul, Walt Disney érdeklődését is felkeltette, akinek csaknem húsz évig tartó csatározás után sikerült végül elnyernie a megfilmesítés jogát. Travers részt vett a forgatókönyvírásban, ám az 1964-ben bemutatott filmmusical mégsem nyerte el a tetszését, aminek élete végéig hangot is adott. A rossz nyelvek szerint hiába utálta annyira az általa sziruposnak tartott filmet, pontosan tudta, hogy a siker hasznából ő is busásan részesül. (Travers és Disney "párharcát" örökíti meg a 2014-ben bemutatott Banks úr megmentése című amerikai film Emma Thompson és Tom Hanks főszereplésével.)
A könyvből 1983-ban orosz televíziós musicalt készítettek. 2004-ben Londonban, majd 2006-ban a New York-i Brodwayn is színre vitték, Magyarországon a Madách Színházban játsszák.
Banks úr megmentése
Mozgalmas magánélet
Travers magánélete meglehetősen mozgalmas volt, jöttek-mentek életében mindkét nem képviselői. Legtovább egy Madge Burnand nevű nővel élt együtt, kezdetben Londonban, majd Sussexben. Negyvenéves korában Travers elhatározta, hogy örökbe fogad egy gyermeket, akinek ír származásúnak és művészcsalád sarjának kell lennie, legalábbis a csillagok ezt súgták neki.
Barátai segítségével talált rá a Hone családra, ahol a nagyszülők nevelték alkoholista fiuk ikreit. A nagyszülők győzködték az írónőt, hogy mindkét fiút vegye magához, de ő az asztrológusa tanácsára csak az elsőszülöttet, Camillust vitte magával, és úgy nevelte, mintha a sajátja lenne, azaz nem mondta el neki, hogy örökbe fogadta, és hogy vannak testvérei. Camillus ezzel csak akkor szembesült, amikor egy nap becsöngetett hozzájuk az ikertestvére, és leleplezte a hazugságot.
Bár a fiú anyagi értelemben nem szenvedett hiányt, élete mégis félresiklott, kicsapták az iskolából, lecsukták jogosítvány nélküli ittas vezetésért, és alkoholista lett.
Írói pályája során Travers több regényt is írt, ám A csudálatos Mary népszerűségét és sikerét egyik sem tudta elérni. 1977-ben művészi tevékenységéért megkapta a Brit Birodalom Rendje kitüntetést.
Pamela Lyndon Travers kilencvenhat éves korában, 1996. április 23-án hunyt el Londonban.
Forrás: Színház.hu, MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.