A Szerelem, a Boeing, Boeing… és az Acélmagnóliák főszerepei után Csokonai Dorottyájának címszerepét játssza Märcz Fruzsina. A színésznőt a kecskeméti teátrum honlapja kérdezte még a premier előtt.
- Hamar utolért Dorottya. Meglepett, hogy Réczei Tamás rád gondolt az éltes dáma kapcsán?
- Meglepett, de aztán kiderült, hogy valójában Vajda Júliát, vagyis Csokonai Lilláját alakítom, a Lilla-ciklus gyönyörű verseinek ihletőjét. Ugyanis a rendezői koncepció szerint Csokonai azért írja meg a Dorottyát, hogy a szakítás miatt bosszút álljon Lillán. A kerettörténetből kiderül, hogy egyfajta önterápia volt számára, hogy elcsúfítva, megvénítve ábrázolja csalfa szerelmét.
- Milyen szövegekből állt össze a kerettörténet?
- Részletek vannak benne a Dorottya előbeszédéből, versekkel, valamint Csokonai és Vajda Júlia szerelmes leveleiből vett részletekkel kiegészítve.
Szemenyei Jánossal a Dorottyában
(Fotó: Kecskeméti Katona József Színház)
- Könnyen tanulsz szöveget?
- Könnyen, de ez nem volt egyszerű. Az időmértékes verselés miatt egy-egy szót sem lehet eltéveszteni. Jóféle küzdelem volt, hiszen mindeközben gyönyörű szép szöveg. Imádtam, hogy az elmúlt három hétben kitöltötte az agyamat ez a szöveg.
- Az évad elején arról beszéltél, hogy nagy erőpróba lesz számodra ez az év. Az idei utolsó bemutatód előtt mennyire vagy elégedett az évaddal?
- Erőmhöz mérten próbáltam a lehető legtökéletesebben teljesíteni. Sok pozitív visszajelzést kaptam, úgy érzem, meg voltak elégedve a munkámmal a színház vezetői. Nagyon örültem, hogy többféle szerepkörben kipróbálhattam magam, hiszen ez az első évadom Kecskeméten. Fontos volt számomra, hogy minél több arcomat megmutathassam a közönségnek. Nem állítom, hogy nem fáradtam el, de jóféle küzdelem volt, és megerősített a tudat, hogy bírom idegrendszerrel a megterhelést, és az évad végére is jutott az erőmből.
- A család is bírta idegrendszerrel?
- Hál’ Istennek jól vették az akadályt. Férjem (Zayzon Zsolt színművész) rengeteget segített, és rátaláltunk egy fantasztikus bébiszitterre. A kisfiunk nagyon türelmesen viselte a húzósabb időszakokat: sokat volt a nagyszüleivel, és sokat volt velünk a színházban. Amikor szabadidőnk volt, igyekeztük aktívan eltölteni, és az együtt töltött idő mennyisége helyett a minőségére koncentrálni. Néha persze lóg a nyelvünk, hiszen egy átlagos napunk reggel 7-kor indul, visszük Samut oviba, majd 10-től próbálunk, aztán gyors ebéd, hogy 3-kor átvehessük a teljesen kipihent gyermekünket az óvodában, és irány a játszótér. 5-kor rohanás haza, ahol már vár a bébiszitter, mi pedig kezdjük az esti műszakot, amiből késő este érünk haza, amikor Samu már alszik. Szerencsére nem viselte meg a sok-sok változás, nagyon jól vette az akadályokat, hihetetlenül klassz kisfiú.
Danyi Judittal az Acélmagnóliákban
(Fotó: Kecskeméti Katona József Színház)
- Milyen benyomások maradtak meg az eddig szerepeidből? Szerelem?
- Isten áldotta próbafolyamatunk volt, nagyszerű szereposztással. Bezerédi kíváncsi volt ránk, ugyanakkor elképesztően nyers, őszinte és kíméletlen, de mindeközben megértő és figyelmes.
- Boeing, Boeing?
- Imádtam, mert kevés vígjátékban játszhattam eddig. Kicsit meg is voltam ijedve a karaktertől, de aztán rájöttem, hogy most aztán festhetek vastagabb ecsetvonásokkal, amit rettentően élveztem. Könnyed játéknak látszik, de nagyon oda kell figyelni.
- Ilyen az Acélmagnóliák Truvyja is.
- Két órán át folyamatosan bent vagyunk a színpadon Hajdú Melindával! Nagyon komoly állóképességet igénylő feladat. Egyébként Truvy karaktere áll hozzám talán a legközelebb: jó barátnő és nagy konfliktuskezelő, pedig az ő élete sem tökéletes. De attól érzi jól magát, ha minden rendben van körülötte.
- Jól láttuk, hogy belefogytál a próbafolyamatba?
- A fiamtól örökölt gyomorvírusnak köszönhetően... Ő legyűrte egy nap alatt, én három napig küzdöttem vele – a főpróbahéten!
- Végül a Dorottya.
- Ez is jóféle kihívás. Abszolút ki vagyok mozdítva a komfortzónámból, aminek nagyon örülök. Ez most egy olyan helyzet, amiben magamat is meglephetem.
Kérdezett: Rákász Judit
kecskemetikatona.hu