Több év tervezgetés és rendszerezés után idén elkészült a Krétakör online archívuma. A bemutatóról videó is készült.
Az eseményen Schilling Árpád alapító mellett meghívott felszólalók is közreműködtek:
Jászay Tamás, kritikus, Schilling Árpád próbanaplóinak szerkesztője
Schilling Árpád, alapító, Krétakör Alapítvány
Kricsfalusi Beatrix, színháztörténész
Gáspár Máté, kuratóriumi elnök, Krétakör Alapítvány
Török András, filantrópia tanácsadó
Lengyel Anna, dramaturg, a Panodráma vezetője
Zubek Adrienn, ügyvezető, Stúdió K; egykori FESZ elnök
Potyondi Linda, ügyvezető, Krétakör Alapítvány
Juhász Bálint, projektvezető, Krétakör online archívum.
A fejlesztés a PMA díjjal járó pénzjutalomból és Polgár András nagylelkű felajánlásából jött létre.
MIÉRT KRÉTAKÖR?
Schilling Árpád a színház nevét az első előadásra való készülés idején választotta. A név egyfelől utal Brecht Kaukázusi krétakör című drámájára, melyben a krétával földre rajzolt kör igazságszolgáltató helyszín, másfelől változékonyságot sugall. Schilling Árpád így ír a névválasztásról: „Az én olvasatomban a KÖR az a hely, amin belül az igazságnak kell eldőlnie - jelen esetben a színház igazságának.
A KRÉTA a mulandóság és az újraszületés metaforája, hiszen ha megrajzoljuk a kört, elkezdünk valamit, annyian, ahányan a rajzolt kör belsejébe férünk. Ha végeztünk a dolgunkkal, feltöröljük a krétaport és elbúcsúzunk egymástól. A KRÉTAKÖR ekkor még nem az állandóságot jelentette, épp ellenkezőleg: a mindig változó, újra- és újraalakuló csapatot, akiket minden egyes alkalommal én szedtem össze, és én is búcsúztattam.” Brecht darabjából vették a színház mottóját is, melyet kezdetben Garai Gábor fordításában idéztek: „Hogy minden azoké legyen itt, akik bánni tudnak véle.” Később az idézetet Eörsi István pontosabb, kevésbé kizárólagosságot sugalló fordításában használták: „Hogy azoké legyen, ami van, akik jól bánnak vele.”
|