"Senkinek nem voltam a kegyeltje" - Zsótér Sándor válaszolt

III. Richárdot állítja színpadra Zsótér Sándor a Maladype Színházban. A rendezőt a nol.hu kérdezte.

A nol.hu cikkéből:

Zsótér Sándor Brechtet darabját, a Galilei életét rendezte meg a Nemzeti Színházban, mint ahogy már 14 éve Szegeden is megcsinálta. "Színész hívta elő belőlem a darabot, Trill Zsolt. Ungár Júlia dramaturg javasolta, úgy érezte, hogy fontos benne, ahogy a nemzedékek tanítják egymást, ahogy én is csinálom húsz éve. Az előadásban a húszévest Trill tanítja, Trillt meg Törőcsik Mari" - mondta a rendező.

Zsótér Sándor elmesélte, Maár Gyula Töredék című filmjében játszott, a rendező és Törőcsik Mari is elégedett volt vele. "Úgy éreztem, megdolgoztam azért, hogy elhívhassam játszani Balázs Zoltán Maladype Színházába, a Figaro házasságába. Mikor Vidnyánszky Attila felkért rendezni a Nemzetiben, természetes volt, hogy szeretnék vele dolgozni. Pezsdítő az energiája. Olyan trükköket mond a fiataloknak, amit egy rendező nem tud. Hogy kell bejönni-kimenni, leülni-felállni, hol a szünet helye a szövegben, hol nem lehet sietni" - számolt be a Kossuth-díjas alkotó.

A kérdésre, megviselte-e, ahogy a szakma két éve reagált, hogy elment rendezni Vidnyánszkyhoz, így felelt: "Nem úgy fogják fel, hogy megcsinálom Ibsen Brandját, amit még nem játszottak Magyarországon, hanem – hogy is mondjam – árulásnak tekintik, hogy a Nemzetiben dolgozom. Azt vizionáltam, hogy innentől egyetlen pesti színházba sem hívnak majd. De nem hiszem, hogy csak ezért nem keresnek. Meg is buktam, össze is vesztem, vissza is adtam ezt-azt, lehetetlen feltételeket nem fogadtam el. Pesten tavaly a Stúdió K-ban csináltam Othel­lót, és most Balázs Zoli hívott a Maladypébe. Mindig egyedül voltam, senkinek nem voltam a kegyeltje."

A rendező úgy fogalmazott, a siker nem építi őt, nem tud tartalékolni belőle, nem tudja felhalmozni a spájzban, mint zsírt. "A bukás kivágja alólam a fát. Az Erkel Színházban A bűvös vadász bemutatóján a közönség egy csoportja bőszen búúzott, álltam, és gondolkoztam, vajon mit utálnak benne. Vártak valamit, és nem azt kapták? És mit várhatnak? Szeretném, hogy szeressék. De nem tudom, mi az, amit szeretni fognak. Talán, hogy zöld erdőben, kék mezőben sétál egy madár. Ez egy nyitott kérdés. Most a Maladypében a III. Richárdot próbáljuk. Olyan darab, amit mindenki 'ismer': egy púpos, valami nő, 'Országomat egy lóért'. Tudom, hogy ezt a miniszterelnök szájába kéne adnom, de nem adom. Mért ne lehetne az emberekre bízni, hogy megtalálják egy négyszáz éves darab mai vonatkozásait, és kíváncsiak legyenek arra, hogy az alkotók mit gondoltak" - vetette fel az interjúban Zsótér Sándor.

Azt is elárulta, elsősorban az érdekelte, hogy asszisztál a környezet a diktátorrá váláshoz. Szigligeti Ede százötven éves fordítását szedte elő. "A nyelv fegyelmező erejére számítok, hogy a szavakat úgy mondják el, hogy elhiggyem. Pont, hogy akadály ez a régies nyelv, viszont rákényszerít a nem felszínes közvetítésre" - tette hozzá.

A teljes interjú itt olvasható.