"Okmánybélyeg méretben is tőlem telhetően játszom" - 30 éve halt meg Dajka Margit

1986-ban halt meg Dajka Margit Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész.

 „Minden napom ajándék az Úristentől, hogy ne azon csodálkozzak: néha nehéz az életem, hanem inkább azon, hogy boldog perceim is vannak.” (Dajka Margit)

 

"Utolsó csepp véremmel a színházért éltem, alulról, vidéki színpadok ismeretlenségéből verekedtem fel magamat odáig, ahol ma vagyok. Sohasem használtam fel segédeszközül azokat a módokat és lehetőségeket, amiket a szokás jóváhagyólag szentesített ezen a pályán. Egy segítőtársam volt csak, a tehetségem, amit az Úristen a születésemkor magammal adott." (Dajka Margit, Délibáb, 1933. 50. sz.)

 

dajka1

 

Dajka Margit pályájáról:

 

Édesapja, az elegáns világfi parasztleányt vett feleségül, de hamar kiderült, hogy nem bírja a kötöttséget, gyorsan gyarapodó családja (tizenhárom utóda született) alig látta. Gyermekeit, így a legidősebb Margitot is Dayka vezetéknéven anyakönyvezték, az ipszilont csak évtizedekkel később változtatta j-re.

 

Margit kilencéves volt, amikor liftesfiút játszott egy operettben. Megtetszett neki a pálya, a színi direktor magán színiiskolájának elvégzése után a helyi, majd a kolozsvári társulat tagja lett. 1927-től Hódmezővásárhelyen, később Miskolcon és Szegeden játszott. 1929-ben szerződtette a Vígszínház, és már bemutatkozáskor meghódította a közönséget és a szakmát. 1936-1940 között a Nemzeti Színház tagja volt, az ezt követő években szerepekre szerződött különböző fővárosi színházakhoz. Még viszonylag fiatalon is kiválóan alakított öregasszonyokat, közülük legemlékezetesebben a sunyi, kegyetlen Murzaveckaját Osztrovszkij Farkasok és bárányok című színművében.

 

Színpadon közel kétszáz darabban szerepelt, ötven mozifilmben és huszonhét tévéjátékban láthatta a közönség, számtalan rádiójáték főszerepét játszotta el. 

Dajka Margit a magánéletben rendkívül szeretetreméltó ember volt. Még a kollégái is szerették, pedig érzékeny, meg nem alkuvó lényéből fakadóan a munkában olykor bizony szigorú tudott lenni. Legendásan jó háziasszony volt, szeretett és tudott is főzni, az ebéd nyersanyagát maga válogatta össze a piacon. Tárkonyos bableveséről felsőfokban nyilatkoztak azok, akiknek alkalmuk volt megkóstolni.

 

A magyar színházművészet legnagyobbjai közé tartozott. 1951-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1952-ben kapta meg. 1986. május 24-én halt meg Budapesten. Harmadik férje a temetés után nem sokkal önként követte a halálba.

 

"Milyen volt Dajka Margit? Mondjuk úgy, hogy nem e világi. Sokszor nem találta a helyét az életben, a pályatársak között és mindazokban a szituációkban, amelyeket a sors rákényszerített. Szó szerint ideg-összeroppanást kapott, ha hazudnia kellett. Képtelen volt igaztalan helyzetekben helytállni, ezért inkább bárkit válogatás nélkül megbántott; ami a szívén, az a száján, nem érdekelte, mi lesz a következménye a tettének. Már gyermekkorában sem tűrte el az igaztalan pofonokat. Amikor az iskolájában egy domonkos rendi apácától kapott egy fülest, nyomban vissza is adta azt a feladónak. (...) Nem akart mindenáron színésznő lenni, ezért csak a neki tetsző szerepeket vállalta el, és a magánéletét soha nem adta fel a munka miatt. Kevés embert engedett maga köré, de akiket egyszer megszeretett, azok számára nem volt menekvés. Temperamentuma és határozottsága tehetséggel és szépséggel párosult, ami sokoldalúvá és ellenállhatatlanná tette őt. Talán Molnár Gál Péter kritikus találta el leginkább új elnevezésével, ki volt valójában Dajka Margit a színpadon és az életben egyaránt: ő volt a tragikomika" - írta összegző cikkében a Nők Lapja. Folytatást itt talál.

 

dajka

 

Tíz igazság Dajka Margitról:

 

1. Hogy pontosan melyik évben született, arra vonatkozóan több variáció is létezik. Némely lexikon szerint 1902-ben látta meg a napvilágot, hivatalosan 1907-ről tudunk, bizonyára ez a valós. Ehhez képest egyszer 1909-re módosíttatta, hogy két évvel fiatalabbnak mondhassa magát. 

 

2. Már hatévesen rikkancsként rótta az utcákat, Ady Endre rendszeresen tőle vásárolta az újságot, a fáma szerint a kislány bele is szeretett.

 

3. „Vaskos gyerek voltam – mesélte egyszer Dajka Margit. – Mivel egy hosszú lépcsőn kellett felmennem a színpadon, szétrepedt rajtam a nadrág. Így kaptam először nyíltszíni tapsot, és ennek köszönhetem, hogy nem sokkal később már Anna Karenina kisfiát játszottam.”

 

4. Nem tudta megérteni "a mai modern szerelmet". "Az én igazi, egyetlen nagy szerelmem kizárólag a színpad. Én ott élem ki magam ebben a szerelemben. Egy-egy nagy szerepemet annyira átélem, hogy az életbe is átviszem a szerepem adta motívumokat. Most Éva vagyok otthon, a kávéházban, sétáim közben és mindenütt, ahol csak vagyok. Szerelmem a színpad iránt olyan nagy, hogy ha újból születnem kellene, újra csak színésznő lennék" - vallotta.

 

5. Számos hódolója akadt, volt köztük egy ismeretlen, országot járó vándor, aki rendszeresen írta neki úti beszámolóit, csakhogy nem lehetett kiolvasni az aláírását. Végül 1940-ben lepleződött le a színésznő előtt, amikor bemutatták a Kismadár című darabját és ebből az alkalomból egy dedikált könyvvel ajándékozta meg – az íráskép alapján egyből kiderült, hogy Móricz Zsigmond küldözgette a leveleket. 

 

6. Harmadik férjével, Lajtos Árpád katonatiszttel kis híján harminc esztendőre rúgott a szövetségük. Először az ukrajnai háborús frontokon találkoztak, ahol Dajka mások mellett Karády Katalinnal szórakoztatta a katonákat, Lajtos pedig a II. magyar hadsereg vezérkari tisztje volt. Előadás után megkérte a színésznő kezét, aki azzal tért ki előle, hogy tovább kell utazni a következő helyszínre, de ha majd egyszer Pesten jár, okvetlenül keresse meg. A következő leánykérésig azonban néhány akadályt le kellett küzdenie a férjjelöltnek: hadifogolyként elhurcolták a Szovjetunióba, hazatérte után koholt vádak alapján hét év fegyházbüntetésre ítélték, 1956 augusztusában szabadult kegyelemmel. Nos, ekkor újra kopogtatott Margitka ajtaján. De megint nem volt alkalmas az időpont, mert a színésznő este játszott. Másnap azonban összeházasodtak.

 

7. Mindig másokra költötte a pénzét. Csak azokkal nem állt szóba, akik hazudtak neki.

 

dajkaliliomfi

 

8. Ő volt az első Bors néni a Kolibri Színház népszerű előadásában, melyben immár Molnár Piroskát láthatják a gyerekek. "Beszélgettünk egy baráti társaságban, hogy milyen jó lenne ebből a műből zenés darabot írni, de csak akkor lenne érdemes, ha Dayka Margit elvállalná a címszerepet. Horváth Péter barátom bíztatott, hogy hívjam föl Margitkát telefonon. A művésznő meg is hívott bennünket a lakására, azt hitte egyetemisták vagyunk, hiszen az Egyetemi Színpadra szántuk a játékot. Pénzünk nem volt, ő mégis érdeklődött a munka iránt. Amikor már Kútvölgyi Erzsébettel és Verebes Istvánnal is megbeszéltük a próbákat, Margitka úgy döntött, hogy nem vállalja, mert fáradt. Teljesen összeomlottam a hír hallatán, s ezt látva leültetett, kávét hozott, megvacsoráztatott, s ezen az estén fogadott el igazán. Na jól van fiacskám, akkor megcsináljuk" - mesélte róla Novák János, a darab rendezője, a színház direktora.

 

9. Eleinte félt eljátszani a legendássá vált Szindbád Majmunkáját. “Megrémültem az ajánlattól. Hátha csalódnak bennem? Aztán mégis elmentem a filmgyárba, s ott a három nagy művész: Latinovits Zoltán, Huszárik Zoltán és Sára Sándor a szeretet légkörében feltámasztották szunnyadó önbizalmamat” – állította a Krúdy rajongó Dayka, aki úgy érezte, vén Majmunkához. Félt egy “olyan szép férfival együtt mutatkozni”, mint Latinovits. “Szindbád végtelenül gyönyörű és romlott. Mindnyájunk romlottsága benne van. (…) Valami anyásat akartam, anyait… Nem párharcot, hanem, végül is minden férfi számára való anyai békét” – mesélte a ilm kapcsán.

 

10. Bár szíve mindig a színházé maradt, a filmezést is nagyon komolyan vette: akár csipkeverést is tanult, hogy mozdulatai “illúziót keltsenek, hitelesnek látszódjanak” a Ballagó időkben. “Engem nem érdekel, hogy közelebbről, vagy távolabbról fényképeznek-e, nekem mindegy, mennyi látszik belőlem a képeken. Okmánybélyeg méretben is a tőlem telhető szinten játszom” – állította Dayka Margit. 

 

 

Forrás: MTI, Színház.hu, www.szabadfold.hu, Nők Lapja