"Mindenkit helyzetbe kell hozni!" - Hoppál Péter válaszolt

A kulturális államtitkárt a Magyar Hírlap kérdezte.

A Magyar Hírlap cikkéből:

Hoppál Péter két éve lett államtitkár, és már akkor megfogalmazta a kulturális alapellátás programját. Hoppál szerint az állami gondoskodásnak nem csak a szűkebben vett, gyakorló kultúrafogyasztókra kell kiterjednie, hanem "mindenkit helyzetbe kell hozni".

"A társadalomtudósok szerint az egyén boldogulása a szélesebb értelemben vett kulturális eszközrendszerrel katalizálható a legjobban. Az alsó középosztályba tartozó két–három millió magyarnak ezt szeretnénk megadni, azonban egy kétszáz fős faluban nem lehet színházat, mozit, könyvtárat vagy zenekart működtetni. Így azt kezdeményeztük, hogy maga az intézményrendszer érjen el a kistelepülésen élőkhöz és a gyermekekhez. Az utóbbi egy–másfél évtizedben a közgyűjtemények vagy az előadó-művészetek világa egyébként is erőteljes módszertani átalakuláson ment át, ennek eredményei például az olyan kampányesemények, mint a Múzeumok Éjszakája, a beavató előadások és így tovább" - sorolta az államtitkár. Hozzátette: a kulturális közfoglalkoztatásban nyolcezer érettségizett vagy diplomás munkanélküli kap állást.

Fotó: kormany.hu

A Magyar Művészeti Akadémia jelentős szerepet kapott a kultúrafinanszírozás legnagyobb szervezetében, a Nemzeti Kulturális Alapban. Erről Hoppál Péter így beszélt: "Hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémiához, ez egy autonóm köztestület. Miután ezt a státust a kormány megadta, onnantól nyilván nagyon nehéz az államnak egy belső szabályozásba beleszólnia, vagy véleményt nyilvánítania, így ettől én is mindig tartózkodom. Mint minden új szervezetnek, a Magyar Művészeti Akadémiának is megvolt az az első néhány éve, amíg kiépült. Az állam felmérte, hogy szükséges egy székház, irodaház, és megadta, ahogy a tudományos akadémiának is vannak épületei. Ha hátralépünk, és megnézzük mindezt, láthatjuk, hogy a rendszer gyorsan felállt, a létszámot autonóm belső jelölési eljárással feltöltötték."

A felvetésre, kiszerint az előadó-művészeti szervezetek társaságiadó-kedvezménye körül "rendre gyanús ügyek" vannak, az államtitkár így felelt: "Most olyan embernek érzem magam ezt az ügyet tekintve, aki a félig teli pohár felett örvendezik. Jó, hogy összesen huszonhétmilliárd forint nem az államhoz folyik be, hanem az előadó-művészetet támogatja. A legnagyobb állandó igénybe vevő az operaház, amely hatalmas intézmény, évente körülbelül egymilliárdot tud lehívni. Ezt figyelembe véve és a lehetséges előadásszámokat felbecsülve szakértőink arra jutottak, hogy lehetetlen évente másfél milliárd forintnál több taót igénybe venni, ez lett tehát a felső korlát. Az is örvendetes, hogy néhány intézmény létrehozott egy közösséget, amely arra szövetkezett, hogy nem ad jutalékot közvetítőknek. A kormányzat szándéka az volt a taóval, hogy az alig, vagy nem létező magánmecenatúrát felélessze, ezt ösztönözze."

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói pályázata ez év elején eredménytelenül zárult. Hoppál Péter elmondta, mivel a felkért bizottság egyik jelentkezőt sem támogatta, a következő pályázat lebonyolításáig Balog Zoltán miniszter egy évre megbízta a jelenlegi igazgatót, aki elérte a nyugdíjkorhatárt. Mivel már több hónap eltelt, hamarosan ki kell írniuk az új pályázatot.

A színházi igazgatók kinevezéséről az államtitkár elmondta, a felkért szakmai bizottság javaslata irányadó, de nem kötelező érvényű, a fenntartó vagy figyelembe veszi, vagy nem – általában igen –, mindkettőre volt példa állami és önkormányzati intézményeknél is. Ilyen módon a direkt felelősség érvényesül. "Ezzel szemben azt gondolom, a szakmai felkészültséget és minőséget erősíti, ha a leendő vezető pályázatban foglalja össze az adott intézménnyel kapcsolatos terveit" - tette hozzá.

A teljes interjú itt olvasható.