Kis történetekben, emléktöredékekben idézi fel eddigi életét és pályáját Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója A csellós kolibri című kötetben, amely a Könyvhétre jelent meg.
Június 7-én, kedden az Ab Ovo Kiadó öt vadonatúj, a 2016-os Könyvhét tiszteletére kiadott könyvét mutatták be az Újlipótvárosi Klub-Galériában. Köztük "A csellós kolibri" című, Novák János művet is. Dajka Margitról, Cseh Tamásról, és számos népszerű színészről, zenészről is olvashatnak a kötetben. A Kolibri Színház igazgatójának önéletrajzi kötetéből kiderül, hogyan élte meg az 1956-os forradalmat egy orvos család, milyen volt magyarként zenésznek tanulni Münchenben az 1970-es években, és miként született a gyerekek máig nagy kedvence, a Bors néni.
Fotó: Kovács Bence
Novák János szavaival a könyvről:
"Magánjellegű írásaim korábban nem voltak, ez a tevékenység mindig valami feladathoz, munkához kapcsolódott. Az ösztönzést egy európai uniós pályázat, a Platform 11+ adta 2010 környékén, ehhez kellett a gyerekkoromról egy fejezet. Bár többször átírtam, nekem valahogy nem tetszett, miközben a lányaim, munkatársaim, barátaim dicsérték. Időközben eszembe jutott számos, az életemhez kapcsolódó történet, amelyet lejegyeztem és a lista egyre gyarapodott" - idézte fel Novák János.
Mint mondta, számos olyan történetet adott most közre, amelyeket csak ő tudott elmesélni, például Dajka Margitról (ő volt a Bors néni első címszereplője) vagy Cseh Tamásról, az egykori zenésztársról. Kitért arra is, hogy négy évvel ezelőtt fejezte be az írást, az anyagot nem könyvnek szánta, de Molnár Piroska színművész, a Kolibri Színház Bors néni című darabjának mostani főszereplője azt mondta Novák Jánosnak, az előadás megálmodójának, hogy szeretné nyomtatásban látni a művet. A csellós kolibrit az Ab Ovo Kiadó jelentette meg.
"A könyvhöz kapcsolódik egy YouTube-oldal, amelyen megnézhetők és meghallgathatók a történetekhez kapcsolódó filmek, dalok, színházi előadásrészletek. Tehát az olvasás közben lehet zenét hallgatni, mindegyik felvételhez odaírtuk a könyv vonatkozó oldalszámát. Vannak köztük Cseh Tamás-ritkaságok vagy az a két dal is, amelyet annak idején a Táncdalfesztiválra adtam be" - fejtette ki a szerző.
Novák János képeslapszerűen megírt történetei érintik 1956-ot, a családi kötelékeket, a barátokat, a hetvenes években élvezett müncheni zenei ösztöndíjat, a legendás 25. Színházat, Cseh Tamást, akit 1972 és 1977 között az Ad Libitum együttes tagjaként kísért és természetesen a Kolibri Színházat, amelyet csaknem negyedszázada igazgat.
"Úgy gondolom, a véletlenek kiemelkedő szerepet játszottak az életemben, ugyanakkor az a sok minden, amibe több-kevesebb sikerrel belekaptam, végül a Kolibri Színházban került a helyére, hiszen itt zeneszerzőként, rendezőként, társulatformáló személyiségként is dolgozhatom. A zene és a színház mellett nagyon fontosnak tartom a képzőművészet iránti vonzódásomat és a gyerekek iránti felelősségérzetet" - jegyezte meg.
Számos filmhez írt zenét az elmúlt több mint négy évtizedben, köztük volt az Uramisten, a Szamárköhögés vagy a legfrissebb, az Anyám és más futóbolondok a családból. Rengeteg színházi munkája közé tartozik például az Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívtak, a Macska voltam Londonban, a 101 kiskutya, a Tündér Lala, a Szentivánéji álom, a Hamlet vagy a már említett Bors néni.
"A rendezés mögött a zene valóban egy picit hátérbe szorult az elmúlt években, de ma is életem elengedhetetlen része. A Cseh Tamás-korszakban kezdtem Ady-versek megzenésítésébe, 2004-ben Tamás ezek közül jó néhányat felénekelt egy CD-re. E dalok ma is gyarapodnak, miközben Szép Ernő verseiből is sokat megzenésítettem az utóbbi években, évente egyszer-kétszer pedig kiállok a közönség elé és előadom őket" - fűzte hozzá Novák János.
Részlet:
Új iskola
Első általános iskolámat tizenegy éves koromban, nemi felvilágosítás miatt hagytam ott. A nagy napon az osztályfőnök asszony rendhagyó formát választott a beszélgetéshez. Felváltva küldte ki a fiúkat és a lányokat az osztályból. Mikor egyedül maradt velünk, lelépett a katedráról, és fölült az első iskolapad tetejére. Harisnyája csillogva vonzotta az elvarázsolódott fiútekinteteket. Egy váratlan fordulattal a saját mellébe markolva kijelentette, igenis, az egyenlőség ellenére is vannak különbségek fiúk és lányok között. – A mell például, az etetés miatt, fontos előfeltétele a gyerekszülésnek, ezért is van a nőknek nagyobb mellük, mint a fiúknak – magyarázta.
Az információktól zúgott a fejem, amikor levonultunk a tornaterembe. Aznap a lányok különös, pirulós izgatottsággal, vihogva, sugdolózva vonultak az öltözőbe. Gömöri Ági ma nem tornázik – jött a hír. Miért? Láthatóan semmi baja, és mégsem öltözik át? Hát persze! A feszes tornadressz látni engedte volna az iskolaköpeny által eltakart domborulatokat! „Gömöri Áginak gyereke lesz!” – kiáltottam büszkén, a beavatottak magabiztosságával.
Ági sírva fakadt, a lányok szaladtak az osztályfőnökhöz, tanárnőnk pedig ellentmondást nem tűrően fölparancsolt az igazgatóhoz. Hogy mit mondott egy óra várakozás után az igazgató úr, már nem is emlékszem, csak arra, hogy az előszobában egy nagy cserepes pálmafa mellé állítva hosszan zokogtam. Miután az igazgató néhány szót mondott, a kezembe nyomta az ellenőrzőm, aztán hazaküldött.
Otthon azt kértem a szüleimtől, ne kelljen soha többé oda visszamenni. Apám kuncogva olvasta a tanárnőm bejegyzését, és megnyugtatott, hogy keresnek nekem új iskolát. Ezzel kivételesen Anyám is egyetértett. A következő héttől már a Csanády utcai általános iskolába jártam, ahol akkoriban ő tanította a fizikát és a matematikát.
Öcsém már több éve odamenekült. Kicsit viszolyogtam attól, hogy ezentúl Anyámmal, mint tanárnővel is találkoznom kell, de hát valamit valamiért. Több szó nem esett erről otthon, hiszen – nem is lehetett tagadni – éppen jókor fordítottam hátat régi iskolámnak. Abban az évben, hatodik osztályos koromban, mint különleges tehetséget vettek föl a zenegimnázium cselló tanszakára. A gimnáziumban délután voltak a zeneórák, az általános iskolákban váltakozva tanítottak délelőtt és délután. Új iskolámból elengedtek a délutáni órákról, így ez a kérdés rögtön megoldódott. Régi iskolám megadta a kezdő lökést.
Összetörtem a Gömöri Ági iránt érzett reménytelen szerelemtől, de igaziból felvilágosodottan léptem át az új általános iskola, a zenegimnázium és az igazi kamaszkor küszöbét.
A nemi felvilágosításról szólva Apám elhárított minden kritikát, mondván, ő sohasem titkolózott előttünk. A szekrényünk tetején bármikor megcsodálhattuk a Kisfaludy-Stróbl Zsigmond által formált meztelen nőt, a margitszigeti tóban térdeplő szobor fekete gipszmásolatát…
Forrás: Színház.hu, MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.