A családosok az eddig ismert három helyszín (Balatonföldvár, Boglár és Fenyves) mellett most már Siófokon is találkozhatnak a Mesés Kikötővel, azaz a Kultkikötő gyerekprogramjaival! A fellépők között találjuk többek között Gubás Gabit, Rutkai Borit, Farkasházi Rékát, Écsi Gyöngyit, Pályi Jánost és az Alma zenekart.
Mesés Kikötő:
Június 19. és augusztus 27. között Balatonfenyvesen minden csütörtökön és pénteken, Balatonbogláron minden pénteken és szombaton, Balatonföldváron minden szombaton és vasárnap, Siófokon pedig szombat délután és vasárnap délelőtt várják a Kultkikötő családi programjai a gyerekeket, szülőket és nagyszülőket.
Olyan neves előadók lépnek a Kultkikötő színpadaira, mint a Rutkai Bori Banda, a Veszprémi Kabóca Bábszínház, Écsi Gyöngyi Meseszínháza, a Magyar Népmese Színház, a Góbi Rita Társulat, és folytathatnánk a sort! Találkozhatunk Vitéz Palkóval és Tündér Ilonával, Pom Pommal, Mosó Masával, Babszem Jankóval és Vitéz Lászlóval, és egy balatoni legenda is életre kel a KULTKIKÖTŐ saját produkciójában, Szilas Miklós Helka és Kelén című mesés zenejátékában. A szombat délutáni siófoki kiemelt programok között pedig olyan előadókat találunk, mint Gubás Gabi, Farkasházi Réka és a Tintanyúl, valamint az Alma zenekar.
'Nálunk minden este premier van' - Nagy Viktor ügyvezető az nlcafe.hu-nak nyilatkozott:
„Fullajtár Andival, Elek Ferivel és Ónodi Eszterrel együtt végeztem a színművészetin. Már főiskola alatt színésztábort vezettem, amivel jártuk az országot, és a kurzusok végén a gyerekek bemutatták az előadásaikat. Nem sokkal később, amikor a Csiky Gergely Színház tagja voltam, az ottani kollégáim is szívesen felléptek a ma is aktívan működő Összpróba Tábor produkciói között. A dolog kezdett egyre nagyobb méretet ölteni, éreztem, szükségünk lenne egy állandó térre. Eszembe jutott a kiskoromban látott, elhagyatott színpad.”
Nagy Viktor, és ahogy ő fogalmaz, néhány hozzá hasonló „maroknyi szentbolond” ellátogattak Balatonföldvárra és azonnal beindult a fantáziájuk. A színész kész tervet tett a helyi önkormányzat asztalára a szabadtéri színpad optimális kihasználását illetően. „A helyszín varázsa mellett az is hajtott, hogy esetleg munkalehetőséget teremthetek sok-sok kollégámnak is, bár ez akkor még kevésbé volt tudatos. A lelkesedés heve vitt. Semmi pénzem nem volt, viszont sok szakmabeli barátom a kezdeményezés mellé állt. Fogtuk magunkat és sátrakba, konténerekbe kiköltöztünk a terepre. Kapáltunk, kaszáltunk, festettünk, mázoltunk, egészen gyötrelmes volt, de valahogy mégis gyötrelmesen szép. A felhívásunkra diákok jöttek segíteni az ország különböző részeiből, gyakorlatilag ételért dolgoztak, hogy a színpad használható állapotba kerülhessen. Az első évek nagyon kemények voltak, de mi, a szentbolondok, töretlenül hittünk az álmunkban. Voltak esztendők, amikor a személyes színészi karrieremet teljesen elhanyagoltam, gyakorlatilag nem is játszottam, mert egész évben a nyári programok szervezésével voltam elfoglalva. A nyarat pedig persze mindig Balatonföldváron töltöttem, de többnyire úgy, hogy a tó vize a bőrömhöz sem ért. Helyette ott ugrottam be, ahol kellett. Volt, hogy díszletet bontottam, vagy építettem, felrohantam a fővárosba, mert hiányzott egy mikrofon, vagy imádkoztam, hogy ne essen az eső és meg tudjuk tartani az előadást. Aztán, ahogy teltek az évek, fokozatosan egyre könnyebben és gördülékenyebben ment minden. Nem adtam fel akkor sem, amikor anyagilag minden kilátástalannak tűnt, elvittem ezt azt ügyet a végső határig, és aztán valahogy átlendültünk a nehezén.”
„Nálunk minden este premier van, hiszen minden előadás csak egyszer látható a szezon során. Ennélfogva hihetetlen izgatott vagyok, és ha ehhez még játszanom is kell, az számomra különösen kemény dió, mindenesetre nagyon szép kihívás. Az ilyen helyzeteket leszámítva szeretek lavírozni a szervezői és a színészi énem között, örülök, hogy a »gyerekkori szerelmemnek« hála, a színházi munka minden aspektusába beleláthatok. Ráadásul különleges örömmel tölt el a tudat, hogy részese lehettem annak, hogy ez a Balaton-parti csoda nem lett az enyészeté, sőt ma már méltó helyet foglal el a hazai nyár kulturális életében.” (Forrás: nlcafe.hu)