Bereményi Géza Shakespeare királynője című darabja június 24-én látható első alkalommal a Szabad Tér Színpadon Udvaros Dorottya címszereplésével. Galambos Péter rendezőt kérdezte a Librarius.
"A főpróbahét kellős közepén vagyunk, június 21-én itt, Kaposváron lesz a főpróba, majd a Városmajorba költözik a társulat, itt lesz június 24-én a darab bemutatója. Ősztől, a felújítás után a Csiky Gergely Színházban bérletes előadásban láthatja a közönség a Shakespeare királynőjét" - számolt be Galambos Péter.
Az alkotó elmondta, volt már rendezése a Városmajorban, akkor is, ahogyan most is, mikroportot használunk, így nincs észrevehető a különbség a hangzásban. Most eleve koncepció volt, hogy olyan legyen az előadás, mint egy 3D-s mozi, a suttogást is hallani lehet majd. A díszlet kompatibilis, így működőképes a Városmajorban, illetve a kaposvári színházban is - tette hozzá.
A rendező rámutatott: Shakespeare a maga korában kortárs szerző volt, kortárs díszletekben és jelmezekben, és ők is kortárs darabot játszanak. A sokszereplős darabból egy tízszereplős változatot írt Bereményi Géza erre az alkalomra, így az sokkal sűrűbb lett. Shakespeare szonetteket is hallhat a közönség Melis László zeneszerzőnek köszönhetően. "Az előadás a mindenkori Erzsébet-korról szól, ami ma is jelen van, és a mindenkori Shakespeare-ről. Arra keressük a választ, miért van még mindig itt ez a hullámzó, ellentmondásos időszak, miért nem tudunk túllépni rajta" - fogalmazott.
A kérdésre, milyen útmutatót kapott Bereményi Gézától, Galambos Péter így felelt: "Szabad kezet kaptam abban, miként szólaljon meg az írásmű. Géza nem szólt bele direkt a munkába, nem ragaszkodott részletekhez, de folyamatosan konzultáltunk, segített a tovább gondolásban, végig együttműködő volt.
Úgy dolgoztunk, mint maga Shakespeare, hiszen ő is leírta a szöveget, majd átformálta a társulatával együttműködve. A nagy drámaíró darabjai a súgószövegekből maradtak fent, nem pedig az első kéziratokból, innen nézve ez nem is irodalom, hanem zsigeri színházi szöveg. (...) Olyan, mint egy példabeszéd. Shakespeare évszázadok óta mindig és mindig újrajátszható. Abban volt egyedüli, hogy nem ítélkezett, hanem mindenkit a maga valóságában mutatott meg, látott és láttatott. Nem volt részrehajló, nem befolyásolta egyik hatalmi helyzet sem, ő meglátta a tények mögött a valóságot. Ez egy tanulandó látásmód. Sokan azt gondolják, hogy amit művelt, az köpönyegforgatás, pedig nem az. Sajnos nagyon hamar ítélkezünk. A rengeteg manipulációtól, ami körbevesz bennünket, sokszor nem látunk ki a fejünkből. Minden hatalmi rendszer, legyen az demokrácia vagy diktatúra, ott veszíti el az egyensúlyát, hogy a közérdekből egyéni érdekek lesznek, manipulálódnak, majd a végén elbuknak. A színház azt mutatja meg, hogyan lehet együttműködni, nem pedig egyetérteni, ez nagyon inspiráló munka."
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.