A Krétakör június 24-én, 25-én és 26-án mutatta be Bánk Bán ACT című produkcióját a berlini Radialsystem színpadán.
Az ACT: Activist Contribute to Theater résztvevői aktivisták, változatos társadalmi ügyek iránt elkötelezett emberek, akik a saját történeteiken keresztül kísérelnek meg felvázolni egy olyan nemzeti identitást, ami az ő valóságukkal is találkozik.
"A darab csak nyomokban tartalmazza Erkel 160 évvel ezelőtt bemutatott, egy XIII. századi történetet feldolgozó operáját. A Krétakör egyedi feldolgozására utal az előadás többértelmű Bánk Bán – ACT (Activist Contribute to Theatre) cím is. Az ACT a német független operatársulat, a Novoflot felkérésére készült, a két fő kritérium pedig az volt, hogy a házigazdák mellett a svájci kraut_produktion és a Krétakör egy-egy nemzeti opera átértelmezéssel érkezzen az eseményre. A Nationaloper című hármas bemutatón a svájciak ezért az ország himnuszát, a Schweizerpsalmot, a németek pedig A bűvös vadászt értelmezik újra. Míg azonban tőlük egy hagyományosabb színházi produkcióra számíthatunk, Schillingék egy abszolút jelenidejű, közéleti eseményekre reagáló, azokról véleményt formáló, sajátos értelmezését adják az operának. A Bánk Bán a jelenkori közbeszédben is félelmetesen ismerős sorai voltaképp csak katalizátorként működnek majd az előadáson. Így kerül párhuzamba a gólyatábori erőszak a Bánk fiatal felesége, Melinda körül szőtt ármánykodással; vagy az erőszak áldozatának hibáztatása a Kiss László-botrányt relativizáló ismert megnyilatkozásokkal. Mind-mind olyan értelmezések, amelyek a szereplőktől érkeztek, az ő személyes szűrőjükön, tapasztalataikon keresztül kapnak igazán élt" - számolt be a produkcióról a HVG.
"Mi egy olyan országban élünk, ahol a Bánk Bánban megjelenő idegengyűlölet, önsajnáltatás, romantikus nemzetfelfogás változatlanul él a kortárs közbeszédben, főleg demagógiai eszközként. Mintha 160 év elteltével is a Bánk Bán gondolkodásmódjában élnénk. Így ez a projekt azért különösen izgalmas, mert néhány aktivista csinálja meg azt, amit a magyar társadalom 160 évig elmulasztott. (...)” – magyarázta a projektet motiváló tényezőket Schilling Árpád a HVG-nek.
A Népszabadság beszámolójában azt a kérdést veti fel: kisülhet-e bármi jó abból, ha egy csapat magyar Berlinbe jön, és nemzeti kulturális kincse egyik olyan műtárgyát mutatja meg a helyieknek, amit ők maguk sem néznének meg még egyszer? "Ki, állítja a Krétakör, csak ripityára kell zúzni, aztán a darabjaiból valami újat építeni. Mert a Bánk bánk veszedelmes, de nem azért, amiért az ősbemutató idején Széchenyi István gondolta. Hanem mert a Katona József alkotásában lerajzolt jellemek és jelenetek egy az egyben párhuzamba állíthatók a mai Magyarország hőseivel és drámáival" - fogalmaz kritikájában Ongjert Hanna, a lap munkatársa.
Forrás: HVG, Népszabadság, Krétakör, Facebook
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.