Esküvői mulatságnak indult a zsámbéki Y.EAST fesztivál - Interjú

Június 30. és július 3. között első alkalommal rendezik meg a Y.EAST fesztivált Zsámbékon. A rendezvény izgalmas nemzetközi és összművészeti programmal várja az érdeklődőket: lesznek színházi előadások Csehországból, Erdélyből és Magyarországról, koncertek, szabadtéri mozi, közös meccsnézés, kiállítás, kincskeresés és csillagvizsgálás.

Hogy honnan jött az ötlet, és hogy mire számíthat, aki ellátogat a négynapos programsorozatra, arról a fesztivál igazgatójával, Orbók Áron színésszel Kovács Natália beszélgetett.

Mi jelent a Y.EAST?

A névben az „Y” az Y-generációra utal, merthogy fiatal alkotók munkáit hívtuk meg, az „east” pedig a kelet-európaiságunkra.

Kinek az ötlete volt, hogy belevágjatok a fesztiválszervezésbe?

A feleségem, Orbók Lucie [rendező, dramaturg] és én, 2011-ben a zsámbéki bázison ismerkedtünk meg, amikor egy közös előadáson dolgoztunk. Arra gondoltunk, jó lenne ide visszajönni, és itt megtartani az esküvőnk második felvonását [a polgári esküvő már megvolt]. Aztán az is eszünkbe jutott, ha már úgyis majdnem minden barátunk színházi ember, és úgyis eljönnének az esküvőnkre, akkor már miért ne kérjük meg őket, hogy hozzanak egy előadást vagy zenéljenek. Azt azonban nem akartuk, hogy ingyen játsszanak, így végül pályázati úton, illetve szponzoroktól próbáltunk pénzt szerezni, hogy összeállíthassunk egy valódi fesztiválprogramot.

Ha jól tudom, Luciéval ketten válogattátok az előadásokat. Mi volt a fő szempont?

Első körben abból indultunk ki, melyik barátainkat szeretnénk meghívni, és nekik épp van-e olyan előadásuk, amit érdemes lenne megnézni. Aztán, ahogy fejlődött, egyre komolyabbá vált a fesztivál koncepciója, a színvonal lett a fő szempont.

Mondanál pár szót az előadásokról?

Nem akarok rangsorolni, de művészi szempontból a Szentföldet tartom a legizgalmasabbnak. Ezt 2009 óta játssza a Divadlo Unlimited. A darab írója, Mohamed Kacimi, algériai származású szerző, és a történet egy háború idején játszódik, de mi nem látjuk magát a háborút, csak annak hatásait egy szűkebb embercsoportra: hogy milyen ma háborúban élni, hogyan vészelik át. Azért is tartom nagyon érdekesnek, mert a második világháborúról már rengeteg filmet vagy előadást láthattunk, de Kaciminak élő tapasztalata van arról, amiről ír, és ez abban a térségben, ahonnan származik, sok helyen most is létező tapasztalat.

Neked is lesz két előadásod a fesztiválon, mindkettő kétszereplős, és Vass Csabával játszotok. Gyakran dolgoztok együtt?

Először a Galaxis útikalauz stopposoknak című előadást csináltuk együtt, még egyetemista korunkban. Az Isteni színjáték, avagy. pedig a második közös munkánk; ezt tavaly mutattuk be. Ezek inkább vicces előadások. Persze volt bennünk indíttatás arra, hogy mondanivalót vigyünk színpadra, de próbáljuk az életet humorosan felfogni, és a komoly dolgokat is ilyen formában megfogalmazni.

A fesztivál programjában inkább a szórakoztató vagy a komoly előadások vannak túlsúlyban?

Azt gondolom, hogy a jó színház mindig humoros. Csehov vígjátékokat írt, és ha jól csinálják, ma is nevetünk rajta. A mondanivaló nem attól függ, hogy valami vicces vagy sem. Mindenesetre nem egy vidámszínpadot hoztunk össze a fesztiválra, hanem olyan előadásokat próbáltunk hívni, amelyeket értékeseknek tartunk.

Négy film is megtekinthető lesz a fesztivál során, de ezek közül csak egy magyar. Miért ez az arány?

Próbáltunk a színház és a foci témánál maradni, mert ez egy színházi fesztivál, miközben zajlik a labdarúgó Európa-bajnokság. Az Üvegtigris azért illik bele ebbe, mert nagyon színházi eszközökkel dolgozik az egész film, ha feltennénk egy színpadra, ugyanolyan jól működne. A Hair egy musical, ezt tehát nem kell magyarázni, a Járási bajnokság pedig a vidéki fociról szól. A negyedik film, az Amerika, ugyan nem illeszthető ebbe a koncepcióba, mégis szerettük volna megmutatni a hazai közönségnek, leginkább a témája miatt. Csehországban van egy tramping nevezetű jelenség. Ez még a szocializmus alatt kezdődött, és azt jelenti, hogy az emberek, akik ezt a tevékenységet űzik, felszállnak az első vonatra egy szál hátizsákkal, valahol leszállnak róla, és két hétig bóklásznak az erdőben. Tábortüzet raknak és amerikai country dalokat énekelnek, cseh szöveggel. Van benne egy kis amerikai feeling, egy kis szabadságkeresés… Számomra ez nagyon érdekes volt, mert itt van a szomszédban és nem is hallottunk róla, pedig nagyon elterjedt, nagyon sokan csinálják.

A program összeállításánál a gyerekekről sem feledkeztetek meg, családbarát lesz a fesztivál.

Igen, sok mindent tervezünk. Lesz frizbi-bajnokság, kincskeresés gyerekeknek és felnőtteknek is, Da Vinci-kód jelleggel. Aki nem járt még Zsámbékon, jelentkezhet idegenvezetős túrára. A romtemplomnál is lesz egy kis ünnepség, mert ötven év után nyugdíjba megy az idegenvezető és a fesztivál alatt, szombaton lesz az utolsó vezetése. Repülő-kiállítás is nyílik, valamint éjjel – amikor már rendesen látszanak – hozzáértőkkel lehet nézni a csillagokat. Nyitva lesz a légvédelmi múzeum és a Kovács Pincészet is.