Vidám New York-i utazásra röpítették a TeÁtrium közönségét július 5-én este a Békéscsabai Jókai Színház Amerikából jött idegenlégiósai.
Csomós Lajos, Gerner Csaba és Gulyás Attila színművész, valamint Vámos Zoltán videótár-vezető még valódi „jetlages” állapotban (fordítás később) tartott izgalmas beszámolót friss tengerentúli élményeiről.
(Niedzielsky Katalin tudósítása)
Aki látta A dzsungel könyvét a Jókai Színházban 2014 májusában, könnyen kitalálhatta, hogy a hazai különítmény csak erősíthette a New York-i társulat premierjét június 23-án, majd további öt előadását a La MaMa Theaterben. A musical hazai változatában Gulyás Attila akrobataként is kiemelkedő volt Maugli alakjában, Csomós Lajos Majomkirálya máig emlékezetes, Gerner Csaba (Szomor Györggyel kettős szereposztásban) Sir Kánt, a tigrist játszotta akkor. Most mint rendező válogatta össze itthonról A dzsungel ottani csapatát kiegészítő művészeket.
Az alkotók meséltek:
Ragány Misa azzal kezdte a beszélgetést, hogy „biztos nagyon jó volt kinn, majd elmondjátok, de legelőször azt kérdezem: milyen újra itthon?”
-Nagyon jó, remek, szuper! – fogalmazott Csomós Lajos, majd Gulyás Attila és Gerner Csaba egy aktuális szakkifejezés jelentését próbálta megmagyarázni. Ez a „jetlag”, az időeltolódás miatti kialvatlan állapot, amikor az utazás után fáradtak, ingerlékenyek vagyunk, és minél több óra a különbség az indulástól az érkezésig, annál súlyosabb tüneteket okoz. Európától a keleti partig hat óra a differencia, ami már eléggé megviselte az érintetteket; amikor nálunk hajnal kettő volt, ott este nyolc óra, az előadás kezdete.
Gerner Csaba arról is beszámolt, családjának fele kinn él, és az ottani magyarság egyik összetartója, meghatározó személyisége Zsédely Tímea, aki férjével, Miklóssal együtt az egyetlen magyar könyvesboltot működteti. Színházat is vezet, saját társulattal, innen a koprodukció ötlete.
- Tudni kell, hogy az amerikai színházi rendszer nagyon eltér a hazaitól. S a kinti magyarságnak nagyon fontos az anyanyelv megőrzése, hogy ez a kapocs ne tűnjön el, ezért szorgalmazzák a La MaMa Theaterben a magyar nyelvű színjátszást. Én tudtam, hogy a világ legjobb színészei Békéscsabán vannak, kinn nem könnyű magyar színészeket leakasztani, innen társulatok időnként megfordulnak ott, de csak fesztiválokon. Nem volt egyszerű a dolog, de nagyon boldog vagyok, hogy belevágtunk és létrehoztuk ezt az előadást. Óriási dolognak tartom a produkciót, a kinti magyarságot erősíti, és a mi jó hírünket öregbíti – mondta Gerner Csaba.
Gulyás Attila hozzáfűzte: a La MaMa Theaterben híres színészekkel, Oscar-díjasokkal együtt játszanak a magyar művészek. S a jetlaget feledve, lelkesen, egymás szavába vágva magyarázták a művészek, hogy Amerikában nincs államilag fenntartott színház. A Broadway-megjelölés pedig a legalább 500 férőhelyes teátrumokat illeti meg. Az ennél kisebbek az úgynevezett off-Broadway színházak, amelyek általában kísérleti darabokat mutatnak be, de ha sikerrel, akkor bekerülhetnek a nagyobb színpadokra is. A harmadik kategória az off-off-Broadway száz alatti nézőszámmal, ahol a színészek többsége hazai szóhasználattal amatőr, ott hobbyművész. Gerner Csaba a La MaMát alternatív vagy kísérleti színháznak nevezte.
Csomós Lajos nem titkolta, hogy az este hattól tízig tartó próbák (itthon éjféltől 4-ig) nehéz feladat elé állították a stábot. Nem sokkal a premier előtt próbálták először a második felvonást, az előadás a bemutatón ment egyben először. Gulyás Attila ezt azzal egészítette ki, hogy „Csomi játszott mindent”, de elismerte, hogy itthon nem izgultak még ennyire. A kétnapos próbafolyamat feszített volt, így tudtak kimenni, igaz, a társulat már egy éve próbált, jóllehet mindenki a civil hivatása, munkája mellett. Mint hallhattuk, Csomiról nem mindig tudták pontosan megállapítani, hogy „szerepből röhög vagy civilből”, de Majomkirályként olyan huncut volt, annyira élvezte az előadást, hogy ezzel is hozzájárult a sikerhez.
Az is kiderült, a kinti szabályok szigorúak, a színház 10-kor bezár, így az előadás utáni megbeszélést már az utcán tartotta a rendező, mert aki tovább marad, fizet. Látva, hogy milyen takarékosan bánnak a felszereléssel, a mieink arra gondoltak, itthon a vendégnek bekapcsolnak mindent, ami létezik, ott csak azt, amiért fizetnek.
Gulyás Attila úgy fogalmazott: az európai ember polihisztor, az amerikai, ha fénypultos, akkor csak ahhoz ért. - Óriási szükség volt a jókais profizmusra, tudtam, ehhez kik kellenek, három nap alatt összehoztuk, ehhez ez a csapat, ezek az emberek, Békéscsaba kellett – foglalta össze a siker titkát a rendező. New Yorkból azzal engedték haza a vendégeket, hogy ilyet még nem láttak, annyira tetszett az előadás, hogy legközelebb ingyen rendelkezésükre bocsátanak termet, technikát, embert, csak jöjjenek vissza játszani.
A rendezői koncepcióról elhangzott: Zsédely Tímea társrendezővel egyetértésben a New York-i kődzsungelbe helyezték a darabot, odakerül Maugli, és az a kérdés, hogy mihez kezd magával ebben a rendszerben. Egy francia impresszárió szerint a tigris figurája a magyar felfogásban túl erős. A pofonofon sem indulhatott be, ki kellett húzni, nem megy semmi, ami gengszter, fekete, erőszak. Amerika nagyon konzervatív, New York nem, inkább Európához próbál hasonlítani, de nem megy neki! – hangsúlyozta Gerner Csaba.
Kisfilm készült, ami a tévében is látható lesz:
A vendégjátékról kisfilm készül, ez volt a Broadwayn az első magyar nyelvű előadás, és ezt el kell mondani, meg kell mutatni a világnak az itteni szakértelmet, az összefogás lényegét. Vámos Zoltán húsznál több interjút készített, az összeállítás a Duna TV-n látható majd.
– Ilyenkor lehet igazán látni, mekkora érték az a kultúra, amit mi képviselünk, mire képes a közös nyelv, az összefogás. Azt adtuk, amik vagyunk, összedobtuk, amit tudunk. Kintről jobban megértjük, kik vagyunk mi, kik ők, értékeljük a magyarságunkat, tudjuk, hol a bizalom, nekem itt – összegezte tapasztalatait Békéscsabán Gerner Csaba.
Zsédely Tímea magyar színháza egyedülálló kezdeményezés, ahol társadalmi munkát végeznek a színészek. Sok izgalom előzte meg az előadást, két nagyon különböző csapatot kellett összehangolni, de a producer elégedett volt, hiszen úgy tapasztalta, sikerült minden korosztályt megérinteni. Az előadást, a magyar művészeket visszavárják nemcsak New Yorkba, hanem New Jerseybe, San Diegóba, Bostonba és más helyszínekre is.
Niedzielsky Katalin
Fotók: facebook.com/jokaiszinhaz.bekescsaba