Baranyai Balázs: "Balettigazgatóként kell az állandó önkontroll"

Az idei boglári Összpróba ifjúsági táborba visszatér Baranyai Balázs, mint táborvezető és a táncos kurzus oktatója. A fiatal művész élete igazán izgalmas fordulatot vett első Összpróba tábora óta, jelenleg a Rijekai Nemzeti Színház balett-tagozatának igazgatójaként dolgozik.

A 2013-as Összpróba tábor után pár hónappal posztoltad a Facebookra ismerőseidnek, hogy ezentúl nem érnek el a magyar mobilszámodon, aki keres, e-mailen megtalál: Rijekába kaptál munkát. Az események itt hamar felgyorsultak, nem sokkal később arról jöttek a hírek, te lettél a Rijekai Nemzeti Színház balettigazgatója.

Igazából egyszer csak kaptam egy e-mailt az itteni balettigazgatótól, hogy szüksége van egy balettmesterre és szólótáncosra. A kettő együtt durvának hangzott, de gondoltam, próbáljuk meg, nem veszíthetek. Mint az ő asszisztense és egyben balettmester kezdtem a munkát, januárban pedig már két darabban is főszerepet táncoltam. Innentől kezdve mint a társulat első balettmestere, és mint az egyik szólótáncosa működtem. Az első évadom végén jött a felkérés, hogy koreografáljak egy 30-40 perces darabot, aminek végül nagyon sikeres lett a bemutatója. Időközben volt egy intendáns váltás, új főigazgatót kaptunk, aki látta ezt az előadást. Mivel a régi balettigazgató már nem akarta itt folytatni a munkát, keresték az utódját. Mindenki egyöntetűen azt mondta, hogy én kell, hogy legyek a balettigazgató, mert ahogy ők mondták, mindig szenvedéllyel és tisztességgel, korrekten elvégzem a munkámat. Csakhamar jött a felkérés. Kértem pár hónapos átfutási időt. Kíváncsi voltam, mennyire érzem magam otthonosan az új szerepben, és ők mennyire tudnak velem dolgozni – azóta már eltelt egy év.

Ebben az új szerepkörben mi számodra a legnagyobb kihívás?

Amikor koreográfus vagy és „elgurul a gyógyszered”, a kollegák jobban tolerálják, tudják, hogy milyen lelkiállapotban vagy, alkotsz. Amikor igazgató vagy, állandó önkontrollodnak kell lenni, mert akkor is a figyelem középpontjába kerülhetsz, amikor nem a balett-teremben dolgozol. Pletykálnak rólad, jót és rosszat is: ezt el kell fogadni. Bármilyen gesztusom van, annak halmozott visszahangja lehet, akár a társulaton belül, akár azon kívül is. Rengeteg interjút kell adnom egy évad alatt, egy tévesen megválasztott szó vagy mondat, amit rosszul fordítanak le, nagyon visszásan is elsülhet.

Újra táborvezető leszel az Összpróba táborban. Ilyen tapasztalatokkal a hátad mögött mi az, ami még vonz a gyerekekkel való munkában?

Ez egy teljesen másik dolog, és valahol mégis ugyanaz. Azt csinálom, amit szeretek. Kihívás és most már tradíció is. Az évadban szerveztem egy edukációs programot Rijekában, hogy közelebb vigyük a balettet a fiatalokhoz. A tánc történetét meséltük el az ősember legelső mozdulatától kezdve. Az Összpróba táborban nem fontos, hogy profi táncos képességei legyenek a jelentkezőknek. A célunk, hogy következő generáció kapjon valami újat.

Én személy szerint nem csak adni szeretnék, sokkal inkább inspirálni, hogy használják az eszüket és kimozduljanak a komfortzónájukból. Vajon hogy reagálnak, ha kimozdulnak? Itt nézem az iPadomat, tökéletes forma, igazi műalkotás. Bár egy mérnök tervezte, mégis művészi értékkel bír. A táborba jelentkező fiataloknak is kell egy löket, hogy ha gépészek vagy belsőépítészek is lesznek, úgy emlékezzenek a táborra, mint amiből tudtak táplálkozni.

Tudod már mi lesz az idei tematika, milyen témát dolgoztok fel?

Kint volt nálam Rijekában Rozs Tamás, a zenei kurzus vezetője négy-öt napot, vele már beszélgettünk erről. Vannak alappilléreim, de mindig az adott csapattól függ a végső irány. Nem kell jól táncolni ahhoz, hogy egy nívós és kellemes hetet töltsünk el együtt, hogy a produkció is színvonalas legyen. Az biztos, hogy Tamás segítségével élőzenés, mini táncelőadás készül majd.

kultkikötő.blogspot.hu