140 éve, 1876. augusztus 13-án kezdődtek meg az első Bayreuthi Ünnepi Játékok. A Richard Wagner által saját műveinek előadására alapított rendezvényt minden művészeti fesztivál "szülőanyjának" tekintik.
Az önálló fesztivál alapításának gondolata az 1848-as forradalmak előtt érlelődött meg Wagnerben. Első ezzel foglalkozó írását 1850-ben vetette papírra, a téma a következő években szinte megszállottan foglalkoztatta. A komponistában ellenérzést keltettek a kor hivalkodó színházi épületei, amelyekben a nézők csak társadalmi helyzetüknek megfelelően foglalhattak helyet, az operaelőadásokat pedig hatásvadásznak, öncélú virtuozitásra törekvőnek tartotta. Tervéhez sokáig keresgélte a megfelelő helyszínt, a csendes, festői környezetben fekvő bajor városkára végül második felesége, Cosima Liszt hívta fel a figyelmét.
Anyagi és szervezési nehézségek miatt még hosszú idő telt el, mire 1872. május 22-én, Wagner 59. születésnapján letették a Festspielhaus alapkövét. Az építkezés legfőbb mecénása II. Lajos bajor király volt, a gyűjtést és az ünnepi játékok elindítását Liszt is támogatta. A munkálatok során minden Wagner elképzelései szerint valósult meg: az amfiteátrum alakú nézőtéren nem voltak az előkelőségek elhelyezésére szolgáló páholyok, a zenekar és a karmester a színpad alatt kapott helyet, még azt is előírta, melyik zenész hol üljön. Jóllehet az épülettel szinte a kezdetek óta adódnak problémák, eddig nem újították fel, nehogy romoljon a legendás akusztika. A régóta tervezett rekonstrukciós munkák nemrégiben kezdődtek, és várhatóan 2021-ig tartanak.
Az első ünnepi játékok 1876. augusztus 13-án kezdődtek A Nibelung gyűrűje ciklussal, a nézők között ott ült Csajkovszkij, Grieg és Nietzsche is. A Rajna kincsét a magyar Richter János vezényelte, s felhangzott Beethoven IX. szimfóniája is, ezt követte A walkür, a Siegfried és Az istenek alkonya. A pénzügyi nehézségek miatt csak 1882-ben megrendezett második fesztivál a Parsifal ősbemutatójával nyílt meg; ez Wagner egyetlen műve, amelyet kifejezetten a Festspielhaus különleges akusztikai lehetőségeit szem előtt tartva írt.
Az előadások 1951 óta július 25-től augusztus 28-ig tartanak. A mintegy kétezer nézőt befogadó színházban - jóllehet többször is felvetődött, hogy kortárs kompozíciókkal is bővítsék a repertoárt - ma is kizárólag Wagner műveit játsszák. A műsort tíz Wagner-opera adja, évenkénti forgóban, ezeken kívül egyedül Beethoven IX. szimfóniája szólalhat meg különleges alkalmakkor.
Miután Wagner 1883-ban meghalt, a vezetést özvegye, majd 1908-ban fiuk, Siegfried vette át, az első világháború után neki sikerült felélesztenie a játékok tradícióját. Az ő halála után, 1931 és 1944 között özvegye, Winifred irányította a játékokat. Ténykedését azonban beárnyékolta, hogy a Wagner-rajongó Hitler lelkes támogatója, közeli barátnője volt, maga a Führer pedig "Háborús ünnepi játékoknak" nyilvánította Bayreuthot. Winifred kényszerű lemondása, a második világháború után fiai, Wieland és Wolfgang Új Bayreuth néven állították vissza a játékok tekintélyét.
A fesztivált 1951. július 29-én újították fel, elsőként Beethoven IX. szimfóniája csendült fel Wilhelm Furtwängler vezényletével. Első nem német karmesterként Arturo Toscanini vezényelt itt, Wagner iránti tiszteletből frakkban, pedig a közönség nem is láthatta. Wieland halála után, 1967-től még négy évtizedig Wolfgang maradt az egyedüli igazgató, az ő tevékenységét a rendkívüli sikerek mellett bírálatok is érték művészi döntései, később távozásának halogatása miatt.
A fesztivál ekkor élte legizgalmasabb időszakát. Az 1976-os centenáriumi évben színre vitt Ring hatalmas felháborodást keltett, a rendező Patrice Chéreau ugyanis a tetralógia szereplőit mai hús-vér emberekként jelenítette meg, ma már azonban a legemlékezetesebbek között tartják számon munkáját.
2009-ben Wolfgang lányai, Katharina Wagner és Eva Wagner-Pasquier vették át a vezetést, a munkát az idei évtől az operarendezőként is ismert Katharina viszi tovább, a zeneigazgató Christian Thielemann karmesterrel közösen.
A jubileumi, századik játékokat 2011. július 25-én a Tannhäuserrel nyitották meg, augusztusban a Trisztán és Izoldával ünnepelték a 2500. előadást. Wagner művei közül a legtöbbször az életműve betetőzéseként emlegetett Parsifalt játszották, több mint 500 alkalommal. A rendelkezésre álló 58 ezer jegyre többszörös a túljelentkezés, az érdeklődők sokszor évekig várnak arra, hogy a nézőtéren élvezhessék a produkciót. Mintegy két tucat árkategória létezik, az ülőhelyek mellett olyan helyekre is adnak el jegyeket, ahonnan csak hallani lehet. Néhány éve az interneten fizetős élő adásban, Bayreuthban pedig óriáskivetítőn és mozikban is követhető egy-egy előadás. A gyermekek számára 2009-ben készült először előadás, A bolygó hollandit gyermekbarát befejezéssel játszották. Három éve, Wagner születésének 200. évfordulóján május 22-én is kinyíltak a Festspielhaus kapui, ahol az alapító tiszteletére rendeztek koncertet. A jeles alkalommal július elején, a játékok "előfesztiválja" keretében kivételesen a komponista korai művei is megszólaltak.
A világ egyik legrangosabb zenei eseményére való meghívás komoly rangot jelent. A magyarok közül számos alkalommal énekelt itt Kónya Sándor és Sólyom-Nagy Sándor, a karmesterek közül Richter János mellett nagy sikerrel állt a pulpituson Solti György, Melles Károly és Fischer Ádám.
Az idei Bayreuthi Ünnepi Játékok nyitóelőadásán Hartmut Haenchen német karmester dirigálta a Parsifalt. A közelmúltbeli müncheni lövöldözés áldozatai iránti tiszteletből a vörös szőnyeges bevonulás és a hagyományos állami fogadás ezúttal elmaradt. A fesztiválhoz időzítve mutatták be a Bayreuthi Ünnepi Játékok történetével foglalkozó első átfogó kiadványt.