Egyszerre színésznő, masszőr és cipőfelsőrészkészítő - Villáminterjú Balázs Andreával
A Karinthy Színház művészeit bemutató villáminterjúsorozat második részében Balázs Andreát ismerhetik meg egy kicsit jobban.
Forrás: Karinthy Színház
1., Kérdés: Lassan tizennégy éve vagy a pályán, de a kezdetekkor nem úgy indult, hogy színész leszel.
Válasz: Én mindig is színésznőnek készültem, csak közben a csillapíthatatlan kalandvágyam más utakra is elvezérelt, így van egy cipőfelsőrész készítő, egy ruhagyártó és egy masszőr szakmám is. Mindezek megszerzése után jelentkeztem a Shakespeare Színművészeti Akadémiára.
2., K: Tanulmányaid során, tanáraid közül ki, kik voltak rád a legnagyobb hatással?
V: A szakközépiskolában Hajdú László tanár úr volt az, aki megszerettette velem a színpadot és megértette velem, hogy sok lemondással és rengeteg tanulásal jár a színpadi lét, amit a középiskolás életemben az idén 25 éves Komédiás Kör tagjaként ki is próbálhattam. Az akadémián Kishonti Ildikó osztályába jelentkeztem zenés szakra, ahova első körben fel is vettek. A mai napig az Ő tanításai szerint élem az életemet a színházban. Még mindíg a fülemben csengnek az szavai és nem telik el úgy premier, hogy ne kérném az Ő segítségét, sajnos már csak gondolatban. Rengeteg kitűnő mesterem volt, akikkel a pályám során szerencsém volt, van egy színdarabban játszani. A teljesség igénye nélkül: Hűvösvölgyi Ildikó, Tímár Éva, Bakó Gábor, Igó Éva.
3., K: Hogy kerültél kapcsolatba a Karinthy Színházzal?
V: Karinthy Márton igazgató úr, aki köztudottan nagy színházbajáró, látott engem a Fészek Művészklubban egy előadásban és ott figyelt fel rám. 2003-ban Nóti Károly Szeressük Egymást című darabjában adott először lehetőséget, amit azóta harminchat másik követett.
4., K: Kis szerepekkel kezdtél a Karinthyban, majd jöttek a nagyobb feladatok, szerinted minek köszönheted, hogy már főszerepeket is oszt rád Karinthy Márton?
V: Ezt talán inkább tőle kellene megkérdezni, minden esetre én nagyon boldog vagyok, hogy évről évre számít rám. Valószínűleg Ő is érzi, hogy a szívügyem ez a kicsi és mégis óriási színház itt Budán.
5., K: A pályád során érzeted-e hátrányát vagy esetleg előnyét annak, hogy milyen alkat vagy?
V: Eddig még csak előnyöm származott gömbölyded formámból és azt vettem észre, hogy a rendezők előszeretettel mennek szembe az esetleg megszokott klisékkel. Így játszhattam el például Molnár Ferenc Ördögében Selyem Cinkát, a modellt, a kitűnő Balikó Tamás rendezésében.
6., K: Két olyan előadás is van, ami talán még mindig mehetne a színházban - Lovagias ügy, Az ördög - de sajnos már nem játszhatjátok. Hogy tudtad feldolgozni ezeket a tragédiákat?
V: Ezeket a veszteségeket a mai napig nem dolgoztam fel és fájdalmas szembesülni azzal, hogy a barátaim már nincsenek velem. Bajor Imi és Balikó Tamás nemcsak a partnereim voltak. Ha kezembe kerül az Ördög vagy a Lovagias ügy szövegkönyve, összeszorul a torkom.
7, K: A filmes szerepek is jócskán megtalálnak, mennyire kíván a filmezés más felkészültséget mint a színház?
V: Nagyon érdekes tapasztalás egy filmforgatás, hiszen egy ennyire színpadi színész mint én, ahhoz van szokva, hogy hétkor elkezdjük és fél tízkor abbahagyjuk az előadást. Nincs ismétlés, nem vehetjük újra, ott a pillanatnak élünk és az adott helyzeteket ott helyben kell megoldani. Nyughatatlanságomból adódóan sokszonr megkérdőjelezhető a magaviseletem egy-egy forgatáson, a hosszú órákig tartó várakozás alatt.
8., K: A Karinthy mellett más színházak is hívnak, mi alapján döntesz, hogy elvállalod-e vagy sem? Mennyire tartod fontosnak, hogy máshol is megmutasd magad?
V: Nagyon megtisztelőek a felkérések. A szerep nagyságától, a szereplőgárdától és a rendező személyétől teszem függővé, hogy mit vállalok el. Volt már olyan eset, hogy időhiány miatt nem tudtam egy szerepet eljátszani, mert egyeztethetetlenné váltam volna.
9., K: Egy színházi előadás születésénél mit tartasz a legfontosabbnak, a darabot, a partnereket, vagy a rendezőt?
V: Mivel ez egy csapatmunka ezért mindenki pontosan ugyan olyan fontos. Nálam elengedhetetlen az oldott légkör, mert csak abban tudok létezni, alkotni mint magánember és mint színész is. Az elmúlt években kétszer is lettem Kaszás Attila-díjra jelölve a Karinthy Színház társulata által, ami azt mutatja hogy a humorom és rátermettségem sok nehézségen átlendíti a kollégákat.
10., K: Van olyan szerep, amiért mindent eldobva mennél?
V: Biztos vagyok benne, hogy várnak még rám nagy szerepek. Szerepálmom sosem volt, amit eddig eljátszottam, előbb-utóbb az álmommá is vált. Remélem még sok ilyen álom teljesülhet be a rendezők és a közönség szeretete segítségével.
Forrás: Karinthy Színház