A magyar származású, Berlinben élő performansz-művész Bodysuspension című előadását mutatja be szeptember 21-én, a jubileumi L1DanceFest keretén belül. A performansz a testfüggesztés gyakorlatára épül, vagyis az előadó szó szerint a bőrébe akasztott kampókon lóg.
A kérdésre, milyen ingerek, hatások vezették a performansz művészet felé, Szente Borbála úgy felelt: „Az ez irányú érdeklődésem természetesen alakult ki Berlinbe költözésem után. Eleinte itt is, mint Magyarországon, főként tánccal akartam foglalkozni, de az itteni alternatív művészeti kör kísérleti légköre hamar “megfertőzött”, és elkezdtem egy másik forma felé törekedni. Ez a kortárs tánctól ugyan eltér, de a testtel való kísérletezésnek ugyanúgy központi szerepe van benne, mint a táncban”.
A performer arról is beszélt, milyen felkészülést igényel a testfüggesztés cirkuszi mutatványnak is beillő gyakorlata. „Az előadás előtt sok folyadékot iszom, van nálam csoki, ami energiát ad, és persze kicsit bemelegítem a testem nyújtógyakorlatokkal és lélegzéssel. Ezalatt a piercer előkészíti a kampókat, bejelöljük a bőrön a helyeket, ahol át kell majd szúrni. (...) Nagyon fontos feltétele a sikeres suspensionnek, hogy teljes bizalom legyen köztem és előadó partnerem, a piercer között” – avatott be Szente Borbála, aki az előadás ajánlójában „jó fájdalomról” tesz említést.
„Szerintem a fájdalom nem szükségszerűen rossz, csak valamiért hozzátapadt a félelem és ez a negatív jelentés. Én ezt limitációként élem meg. Az a fájdalom, amit egy testfüggesztés során átél az ember, egy nagyon felszabadító érzet, ami hamar megszűnik és átalakul mély örömérzetté” – nyilatkozta Szente Borbála, aki úgy véli egy ilyen előadás nem való mindenkinek, nyitottság kell hozzá nézőként is.
„A saját előadásaimat rituáléként élem meg, és van néhány nagyon szép emlékem, amikor a nézők is hálásak voltak az élményért. Az egyik legszebb visszajelzést egy intimebb performansz után kaptuk egy vidéki kastélyban, egy csoport fotóstól, akik valami különlegeset szerettek volna látni egyhetes fotó workshopjuk alkalmából. Az előadást követő beszélgetésben kifejtették, hogy volt egy pont, amikor lehetett érezni, hogy a testem és elmém feladta a félelmet és küzdést, és ennek hatására teljes nyugalom, szabadságérzet és transz töltötte el őket is. Nekem pontosan erről szól ez; szabadságról és a félelemnélküliségről” – avatott be a performer.
A teljes interjút tartalmi partnerünk, a Fidelio oldalán olvashatják.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.