A Déva várát építő kőművesek történetéből Sarkadi Imre írt novellát és töredékben maradt drámát. Utóbbiból Ivánka Csaba készített szövegkönyvet, s Bródy János dalszövegeivel és Szörényi Levente zenéjével 1981-ben mutatták be a legendássá vált rockballadát, melyet szeptember 16-tól a Debreceni Csokonai Színházban tűznek műsorra.
A történet ismerős – a várépítők munkája hiábavaló, s az elkeseredett mesterek úgy döntenek, hogy a balszerencse-sorozatot emberáldozattal lehet csak megszakítani: az első asszonyt, aki megjelenik, befalazzák a várba.
Kelemenre elviselhetetlen teher nehezedik. A jónak hitt ügyért cserébe feláldozza-e feleségét? Épülhet-e érték, ha romokban a morál? Lehet-e erkölcsös a gyilkosságba vetett hit? De az egyezség, az egyezség, dönteni kell: élni vagy boldogulni…
Fotó: Máthé András
A Déva várát építő kőművesek történetéből Sarkadi Imre írt novellát és töredékben maradt drámát. Utóbbiból Ivánka Csaba készített szövegkönyvet, s Bródy János dalszövegeivel és Szörényi Levente zenéjével 1981-ben mutatták be a legendássá vált rockballadát. Szeptember 16-tól pedig a Debreceni Csokonai Színházban is műsorra tűzik a zenés darabot.
Mészáros Tibor rendező az előadásról: „A címszereplő Kőműves Kelemen, de a mi előadásunkban nem ő a rangidős, a vezető. Elszánt, vak hittel áll ki a feladat mellett, de a többi építőnek is ez élete lehetősége. Nem kiragadható Kelemen hite, mert a többieké – akik átokban, rossz erőben, kísértetben hisznek – legalább olyan erős, mint Kelemené. Úgy gondolják, ha elvállaltak valamit, azt csak együtt kell és lehet véghezvinni… Az eredeti értelmezésben erősebb volt a kornak megfelelő zenei lüktetés, nálunk kap egy feszesebb tempót. Vesszőparipám, hogy a prózai színészek zenés darabokat is meg tudnak oldani. Ez egy szerencsés helyzet a Csokonai Színházban. Nagyon szeretném, hogy tudjon különbséget tenni a néző zenés és zenés darab között. Lássa, hogy szimplán jól éneklő embereket lát-e, vagy színészeket, akik jól énekelve mesélnek el egy zenés történetet. Ezért áll közelebb a szívemhez Kőműves Kelemen balladája, mint egy könnyed nyári darab. Persze a cél nem az, hogy egy vérdrámát csináljunk, a darab mélységét úgyis megadja az alaptörténet. Remélem, hogy a látványos előadásmód is magával sodorja majd a nézőket. Ebben Katona Gábor koreográfus és a Hajdú Táncegyüttes tagjai nagy segítségemre lesznek. Papp István játssza a főszerepet. A női főszereplő Katona Kinga, akit a Csongor és Tünde Ilmájaként láthattak a debreceniek. Férfias darab ez – már ha van egyáltalán ilyen kategória –, de központi figura a nő, a nőiség is.”
Fotó: Matey István/haon.hu
Kőműves Kelemen
Sarkadi Imre befejezetlen drámáját zenés színpadra átdolgozta: Ivánka Csaba
Vándor Szalma Tamás m. v.
Kelemen Papp István
Anna Katona Kinga e. h.
Boldizsár Mercs János
Izsák Kiss Gergely Máté
Ambrus Bakota Árpád
Máté Bicskei István m. v.
Benedek Varga Balázs m. v.
Mihály Dargó Gergely
Márton Kovács András e. h.
Gyula Kránicz Richárd e. h.
Rado Czakó Roland m. v.
Sebő Mercs Máté
Karuj Molnár Endre
Zenészek
Albert Sándor Szilárd, Bárándi András, Arany Zoltán,
Pataji Géza, Szabó Krisztián, Szabó László
Közreműködnek a Hajdú Táncegyüttes gyermektáncosai
és a Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola énekkara
Koreográfus Katona Gábor
Díszlet Rákay Tamás m. v.
Jelmez Gyarmathy Ágnes m. v.
Ügyelő Karl József
Súgó Lezó Ádám
Rendezőasszisztens Szőke Zsanett
Zenei vezető Dargó Gergely
Rendező Mészáros Tibor
Szabadtéri bemutató: 2016. június 16.
Bemutató előadás: 2016. szeptember 16.
Az előadás időtartama: 80 perc, szünet nélkül.
Az előadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség, a Melody Kft. és a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével valósul meg.
Forrás: Debreceni Csokonai Színház