Malvoliot, a szigorú és merev udvarmestert alakítja a kecskeméti Katona József Színház Vízkeresztjében Kőszegi Ákos. A próbafolyamat az előző évad végén kezdődött Mohácsi János irányításával, a bemutató szeptember 30-án lesz.
- Milyen a szöveg most, a próbafolyamat közepén?
- Izgalmas és meglepő, nyomokban Shakespeare-t is tartalmaz… Alig várom, hogy megkapjam a teljes szöveget. Hasonló érzés, mint amikor tudod, hogy meglepetés vár, de még nem nézheted meg.
- Játszotta valamelyik klasszikus fordítással a Vízkeresztet?
- ’85-ben, amikor végeztem a főiskolán, meghívtak a Szolnoki Nyári Színházba Sebastian szerepére. Óriási élmény volt! Az Egri nővérekkel, Balkay Gézával, Méhes Lacival és Zala Márkkal – utóbbi Malvoliot alakította, akit most én formálok meg. Radnóti fordítását használtuk, most Mohácsiék változatával dolgozunk.
Fotó: 7ora7.hu
- A széles mosoly, ami a szöveg említésére ismét kiült az arcára, sokat elárul.
- Shakespeare korában vulgáris, helyenként trágár kifejezések is elhangzottak a színpadon. Nagyon élő volt a szöveg. Ezt az aktualitást próbálja a rendező és a dramaturg visszaidézni. Biztos, hogy meglepő lesz… és rendkívül mulatságos.
- Malvolio tragikus figura?
- Ebben a műben mindenki más, mint aminek mutatja magát, s eközben mindenki rálát a másik valós énjére. Malvolio azt képzeli magáról, hogy „Valaki”. Fontos része a rendszernek. Afféle fölfelé hízelgő, lefelé taposó fajta, akit aztán kifiguráznak, megaláznak, átvernek.
- Mi az, ami szerethető benne?
- Még keresgélem. Azt érzem, hogy az igazi énje akkor kerül felszínre, amikor mélyen megbántják.
- Miért szeret Mohácsiékkal dolgozni?
- Élvezem, ahogy gondolkodnak az adott darabról, a karakterekről, a történetről, a világról. Játszhatóvá írják a szerepeket, és fantasztikusan jó nekünk, színészeknek és a nézőknek is.
Kérdezett: Rákász Judit
kecskemetikatona.hu