Előadássorozat indult az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vetítőtermében.
Az OSZMI ajánlója:
Ambrus Zoltán A háború és a színház című írásában leszögezte: „Észre kellett venni, hogy a színház soha vagy legalább emberemlékezet óta nem volt olyan keresett valami, mint ezekben a zivataros időkben. Hogy az élelmiszereket, a szént és a dohányt kivéve semmiért se ácsorognak annyian, mint a színházjegyekért. Hogy adhatnak bármilyen újdonságot, jó vagy rossz darabot, minden színház estéről-estére megtelik az utolsó helyig, amikor két előadást tart a színház, naponta kétszer is. Hogy az idegen színdarab egyszerre teljesen fölöslegessé vált; hogy bátran elő lehet adni azokat a darabokat is, melyek már két-három generációt szolgáltak ki: tizenöt-húsz este akármit megnéz a közönség.”
Az első világháború idején a színház a mindennapi élet középpontjába került. A hadüzenet után alkalmi előadások lelkesítették a tömeget, elbúcsúztatták a bevonuló színészeket, a bizonytalan helyzetben sosem látott színházi konjunktúra köszöntött be. Ekkor születtek a magyar színpad legnagyobb sikerei – Bródy Sándortól kezdve Herczeg Ferencen és Molnár Ferencen át, Gábor Andorig mindenki drámát írt. Jobbára szórakoztató művek születtek, talán nem véletlen, hogy a harctéren folyó öldöklésről a Király Színházban két nagy siker, Szirmai Albert Mágnás Miska és Kálmán Imre A csárdáskirálynő című műve vonta el a figyelmet.
A háború elején bezártak a színházak, fél évig a Színházi Élet című hetilap sem jelent meg, 1916-ban azonban már versenytársa is akadt: a konjunktúrában a Színház és Divat című lap is megélt. A színházak sem ellenségei voltak egymásnak; ellenkezőleg: közösen keltették fel a publikum érdeklődését.
Az operetthez hasonlóan népszerű ebben a korszakban a kabaré is; Bárdos Artúr Modern Színpada 1916 őszén költözött a Koronaherceg utcába, a mai Katona József Színház épületébe. Mindenki látni akarta az ékszerdobozhoz hasonlított intim játszóhelyet, ezért az igazgatónak hónapokig nem kellett új műsorról gondoskodnia.
A Kolozsvári Nemzeti Színházban Janovics Jenő igazgató irányításával értékes drámai műsor került színre, bár a háború első hónapjaiban itt is a lelkesítő alkalmi darabokat játszották.
A háború nemcsak a magyar drámairodalom soha nem látott pezsgését hozta, új színészi karrierek indultak és teljesedtek ki. Bajor Gizi és Fedák Sári életének e szakasza jól példázza, hogy a történelem hogyan befolyásolja az egyéni életutakat.
Rendezvénysorozatunk előadói az Országos Színháztörténeti Múzeum dokumentumait, műtárgyait felhasználva elevenítik fel az első világháború éveinek színházát. Felidéznek emlékezetes színházi előadásokat, bemutatják a kabarék és mulatók életét, bepillantást adnak a hadifogolyszínházakban folyó színházi életbe, s felcsendülnek a nevezetes operettek dallamai.
A felkért előadók maguk is hosszabb ideje foglalkoznak az első világháború színháztörténeti fejleményeivel, a szakterület jeles kutatói.
A sorozat előadásai:
2016. szeptember 20. 17 óra
Bárdos Artúr és a Modern Színpad – Gajdó Tamás színháztörténész
2016. szeptember 27. 17 óra
Százéves operettek. A Mágnás Miskáról és A csárdáskirálynőről – Szabó István színház-szociológus
2016. október 11. 17 óra
Hadifogságban A csárdáskirálynő – Sipőcz Mariann színháztörténész-muzeológus
2016. október 25. 17 óra
Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház az első világháború éveiben – Salat-Zakariás Erzsébet színháztörténész (Kolozsvár)
2016. november 8. 17 óra
A fából faragott királyfi és vidéke. Balettek a 20. század első két évtizedében a Magyar Királyi Operaházban – Halász Tamás tánctörténész
2016. november 22. 17 óra
Két színésznő háború idején: Fedák Sári vs Bajor Gizi – Csiszár Mirella színháztörténész-muzeológus
2016. november 29. 17 óra
Ferenc József azt üzente... Háborús és béke a magánszínházak műsorán – Győrei Zsolt drámatörténész
2016. december 13. 17 óra
Drámák vérben és vasban – László Ferenc kritikus, történész
A belépés díjtalan.
A programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.