"A munka nekem ajándék" - 80 éves Pásztor Erzsi

Szeptember 24-én lesz nyolcvanéves Pásztor Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, akit száznál is több szerepben láthatott a közönség.

Fotó: Ridikül Magazin

Pásztor Erzsiről

Pápay Erzsi néven született Budapesten. Máig emlegetett gyermekkori emlékei közé tartozik édesanyja fodrászüzlete, ahol anyja történetein, humorán sokszor és sokan dőltek a nevetéstől, és a német óvoda, ahol egy rendezvényen egyedül ő sült bele a mondókájába. A kudarc nem vette el a kedvét, iskolás korában már örökké szavalt, a szünetekben a vaskályha köré gyűlt társait is ezzel szórakoztatta.
    

1959-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Friss diplomásként a Debreceni Csokonai Színház tagja lett, két év múlva volt osztályfőnöke, Szinetár Miklós hívására a budapesti Petőfi Színházba, 1964-ben a Szolnoki Szigligeti Színházba szerződött. A következő évben a Pécsi Nemzeti Színház művésze lett, ahol tizennégy évadot töltött. A legnagyobb tragikai szerepeket kapta meg, Gertrudis, Bernarda Alba lehetett, harminchat évesen játszotta először a Macskajáték Orbánnéját. Mind mondta, szerepálmai nem voltak, így legalább nem érte csalódás, de minden apró sikernek tudott örülni, mégpedig nemcsak a színpadon, hanem az életben is.
    

1978-tól a Mafilm társulatának tagja volt. A filmesek akkoriban éppen keveset foglalkoztatták, de kárpótolta őt a szakmai és közönségsikert hozó színházi vendégszereplések sora a Nemzetiben, a Tháliában, a Játékszínben, a Pesti Színházban. 1983-tól a Madách Színházban játszott, az akkori direktor innen küldte nyugdíjba 55 éves korában. Ezután a Játékszínben lépett fel, ahol Sommerset Maugham Csodás vagy, Júlia! című darabjában zajos sikert aratott. 2006-ban ismét Örkény Macskajátékában lehetett Orbánné az IBS Színházban, majd két év múlva a Turay Ida Színházban is. 2007-től 2011-ig a soproni Petőfi Színházban, 2015-ig a Turay Ida Színházban játszott, és e két társulat örökös tagja lett. Mióta nyugdíjas, vendégművészként lép fel ott, ahová hívják. Fontosnak tartja a kortárs magyar drámairodalom jelenlétét a színházak repertoárján.

Pásztor Erzsi kiváló karakterszínész, már húszévesen hatvanéves szerepeket alakított. Alapvetően komikai tehetségét furcsa, belső indíttatású groteszk humor színezi, de a tragédia sem idegen tőle. "Leginkább a tragikomikumot kedvelem, amikor a néző egy nagyot kacag, de azért a torka is összeszorul" - fogalmazott a Kossuth-díj átvétele alkalmával az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A magánéletében is ez a kettősség jellemzi, egy interjúban ezt mondta magáról: "én mindig úgy meséltem el a bánatomat, hogy a nézőknek a könnyük folyt a nevetéstől."
    

Számos filmben és tévéfilmben szerepelt, köztük volt a Tűzoltó utca 25., a Veri az ördög a feleségét, a Kísértet Lublón és az Angi Vera. Az ország a Szomszédok című teleregény morcos, gonoszkodó Janka nénijeként ismerte és szerette meg, a karaktert tíz évig alakította. 1959-től szinkronizál, hangja A klinikából, a Csengetett, Mylord?-ból, az Angyali érintésből, a Downton Abbeyből és számos más sorozatból és filmből is ismerős lehet.
   

Közeledve a nyolcvan felé a ma is derűs életszemléletű színésznő elmondta: amíg bírja az egészsége, meg tudja jegyezni a szövegeket, és nincs gondja a mozgással, a munka neki ajándék, ezért szívesen lép színpadra: "reggel felkelek, és már attól jól érzem magam, hogy este megyek játszani." Nincs oka panaszra: a most induló évadban négy darabban lesz látható a Játékszínben és a Karinthy Színházban, és reményei szerint decemberben új bemutatója is lesz.
   

Pásztor Erzsi művészetének elismeréseként számos díjat tudhat magáénak. 1978-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb női alakítás díjával tüntették ki a Veri az ördög a feleségét című film főszerepéért, a Jászai Mari-díjat 1977-ben, a Balázs Béla-díjat 1980-ban, az Aase-díjat 1992-ben vehette át, 2006-ban érdemes művész lett. 2012-ben Kossuth-díjat kapott a színházi és filmszerepeiben egyaránt maradandót alkotó, kimagaslóan tehetséges művészetéért, karakterszerepek frappáns, legendás megformálásáért, a közönség odaadó és igényes szolgálatában eltöltött szakmai életpályája elismeréseként.

Kiállítás nyílik Mohorán!

Pásztor Erzsi életmű-kiállítását nyitják meg születésének 80. évfordulóján vasárnap a mohorai Tolnay Klári Emlékházban - tájékoztatta az MTI-t pénteken az emlékház vezetője.

Balla István, a kiállítás létrehozója elmondta: a kiállításon nyolcvan kinagyított fotó idézi fel a Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő hatvan évi munkásságát. A fényképeken visszaköszönnek színpadi szerepei a főiskolás évektől, filmjei, de lesznek a tárlaton családi vonatkozású fotók is.
    

Kiállítják Pásztor Erzsi kitüntetéseit, személyes tárgyait, szemüvegét, óráját, leveleit, valamint az Örkény, a Madách és a Turay Ida Színház által kölcsönzött színpadi kosztümjeit.
    

Pásztor Erzsi 1936-ban született Budapesten. 1959-ben végzett a főiskolán Szinetár Miklós első osztályában. Későbbi pályájára nagy hatással volt egy harmadéves vizsgaelőadás, Bertolt Brecht-Kurt Weill Koldusopera című darabja, melyben Peacocknét játszotta.
    

A debreceni Csokonai, majd a budapesti Petőfi Színház után Szolnokra szerződött, ahol szinte csak idősebb női alakokat személyesített meg. 1965-ben Pécsre szerződött, a következő években kezdett filmeket forgatni.

A fordulópontot egy véletlennek köszönhette. Egy kortárs darab nem készült el időben, ezért a színház műsorra tűzte Örkény István Macskajáték című darabját, melyben Orbánné szerepét Pásztor Erzsire osztotta a vendégrendező, Babarczy László. Ez az alakítás hozta meg színészi önbizalmát, ettől a szereptől számítja pályája kiteljesedését.
     

1977 fontos év volt a pályáján: színpadon elhozta számára Übü anyó szerepét és a Jászai Mari-díjat; filmen Kajtárné alakját András Ferenc Veri az ördög a feleségét című filmjében, melyért megkapta Magyar Filmszemle legjobb női alakításának díját.
    

1978-ban a Mafilm társulatának tagja lett. Ezután sokkal kevesebb filmben tűnt fel, helyette vendégjátékok sora következett Kaposvártól a Játékszínen át a Thália Színházig. 1983-ban szerződtette a Madách Színház, és bár 1993-ban nyugdíjba ment, az ország számos színházában dolgozik.
    

A vasárnapi ünnepségen Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum igazgatója mond köszöntőt, a kiállítást Sándor György humoralista nyitja meg. A rendezvény háziasszonya Balogh Erika, az Aranytíz Kultúrház ügyvezetője lesz.
    

A kiállítás október 30-ig látható a Nógrád megyei Mohorán.

Forrás: Színház.hu, MTI