A szatmárnémeti Harag György Társulat 2016/17-es színházi évadának első bemutatójára szeptember 30-án, 18 órától kerül sor az Északi Színház Ács Alajos stúdiótermében Semmi címmel.
A Janne Teller azonos című regénye alapján készült stúdióelőadás szövegkönyvének szerzője és az előadás rendezője a vendégművészként érkezett Márkó Eszter, előadója pedig Marosszéki Tamás, a társulat színésze.
A bemutatót megelőző sajtóbeszélgetésen Bessenyei Gedő István társulatigazgató hangsúlyozta, hogy egy alapvetően kamaszoknak szánt előadás premierjére készül a szatmári műhely, de ettől függetlenül bármilyen korosztály élvezheti azt. „Nem csak a kamaszoknak szól ez a produkció, hanem mindenkinek, aki szeretne egy kicsit ismét kamasszá válni, hiszen a kamaszkor alapvetően az igazságérzet, a lázadás és az őszinteség korszaka” – nyilatkozta az intézményvezető.
Márkó Eszter ismét rendezőként mutatkozott be, hiszen a tavalyi évadban egy kisiskolásoknak szánt nagyszínpadi előadást vitt színre, de jóval korábban több évig színészként is dolgozott Szatmárnémetiben. „Ezúttal a színészhez kerestem darabot, és ez a sok viszontagságot megért dán regény ragadta meg a fantáziámat. Janne Teller írónő több botrányregény szerzője, de nekem az összes közül ez tetszik a legjobban. Dániában egy ideig betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették” – fogalmazott a rendező. Mint ismertette, a szereplők 14-15 éves kamaszok, akik az élet nagy kérdéseire keresik a választ. Az előadásban szándékosan nem helyezkednek semmilyen álláspontra sem, csak megmutatják a regénybéli szereplők által felvázolt lehetőségeket. „Igyekeztünk olyan oldalait is megmutatni Tamás színészi énjének, amelyeket eddig talán még nem láthattak a szatmári nézők” – tette hozzá.
„Nagyon jó próbafolyamaton vagyunk túl, és kifejezetten köszönöm a lehetőséget, hogy Eszterrel dolgozhattam. Sokat tanultam tőle, úgy érzem, most már életem egyik fontos része ez az előadás” – fejtette ki Marosszéki Tamás, aki mintegy mesélőként és szereplőként mutatja be a nézőknek a kisregény történeteit úgy, hogy a narrátor nőzőpontjából időről-időre kilépve, a regény szereplőinek bőrébe bújik.
„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” – ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét. A terv szerint egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek értelme van. Először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze. Mindez kevésnek bizonyul, ezért a diákok azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét. Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan ellenőrizhetetlenné válik: Rikke-Ursulának a copfjaitól, Gerdának a hörcsögétől kell megválnia. Ezután még kegyetlenebb követelésekkel állnak elő: Anna-Linek örökbefogadási bizonyítványa, a kis Emil koporsója, egy kutyatetem és egy feszület is az értelem hegyén, a Fontos Dolgok Halmán végzi. Akkor vadulnak csak igazán el az események, amikor Sofie-nak az ártatlanságát, a tehetségesen gitározó Jan-Johannak meg az ujját kell feláldoznia. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség. Csak Pierre nem változtat álláspontján. Kineveti a kamaszokat, akik ilyen áldozatokra képesek, csak hogy megtalálják az élet értelmét, amiért nagy árat kell fizetnie…
A Semmi című stúdióprodukció látványtervezője Szabó Anna, a bábok Zayzon Ádám (m. v.) munkái, az azonos című regényt pedig Weyer Szilvia fordította magyarra. Ügyelő, súgó Szabó Ritta, a plakátgrafikát Burus Botond készítette. Az előadás hossza mintegy 65 perc szünet nélkül, létrejöttét a budapesti HoFra Színházi és Irodalmi Ügynökség és a Scolar Kiadó engedélyezte.
Jegyek a színház pénztárában válthatók 18 lejes egységáron, hétköznaponként 10 és 17 óra között, illetve előadások előtt egy órával. A késve érkező nézőket az előadás jellege miatt a teremszemélyzetnek nem áll módjában beengedni.