Rekordot rekordra halmoztak a színházak

Az immár nyolcadik éve tartó töretlen növekedés eredményeként a magyar színházak tavalyi nézőszáma ismét rekordot döntött: meghaladta a 6,7 milliót - számolt be a HVG.

A HVG cikkéből:

2015-ben másfélszer annyian látogatták a hazai színházakat, mint a 2008-as gazdasági válság kirobbanásának évében. A színházi műhelyek és az előadások száma az utóbbi évtizedben megduplázódott: tavaly 330 társulat 26 473-szor játszott.

Az egy lakosra jutószínházlátogatások száma alapján a rangsort Eger vezeti, ahol a város minden polgára tavaly átlagosan 3,7-szer ment teátrumba. A legaktívabb színházba járó települések élmezőnyében Eger, illetve Budapest és Székesfehérvár után (ahol minden lakóra 2,5, illetve 2,2 színházlátogatásjut) olyan, a kulturális turizmusban szintén frekventált települések következnek, mint Zsámbék (egy főre jutó 2,3 színházlátogató), és Szentendre (1,7-es átlag). A nagy befogadóképességű színházakat fenntartó megyeszékhelyeken jellemzően évi egy körül van a színházi"fejadag".

Szinte alig találni olyan kőszínházat, ahol ne dőltek volna meg a korábbi helyi nézőszámrekordok. A Miskolci Nemzetinek például 193 éves fennállása óta nem volt annyi nézője, mint tavaly (135 ezer). De az előző szezonhoz képest mintegy 5 ezerrel többen váltottak jegyet a Veszprémi Petőfi Színházba is (84 ezer néző). A kecskeméti Katona József Színház az előző évadban 120 éves házi rekordot döntött meg azzal, hogy közel négyszáz előadást mutatott be.

A lakosságszámhoz viszonyítva az átlagosnál kevesebbszer mentek színházba (évi 0,5 a mutató) Sopronban, Debrecenben és Tatabányán, pedig e városoknak van saját teátrumuk. A megyeszékhelyek sorában Békéscsaba kullog az utolsó helyen (egy lakosra 0,2 színházlátogatás), ami aligha a Jókai Színház sara: a 117 ezres nézőszámmal és az előadások 90 százalékos nézettségével a társulat több nagyobb település és a főváros számos teátrumát is maga mögé utasította. Köztük a 107 ezres nézőszámot összehozó székesfehérvári Vörösmarty Színházat. Igaz, a repertoár nem ígért könnyed szórakozást: több Dosztojevszkij- és Shakespeare-dráma is szerepelt a színlapon.

Bár tavaly is a nagy nézőszámmal kecsegtető zenés produkciók (musical, opera, operett, balett) szállították a legtöbb nézőt, azért prózai produkciókkal is igen szép közönségsikereket lehetett aratni. A legtöbb nézőt vonzó top tíz előadás közé például bekerült a Vígszínház könnyednek semmiképp sem nevezhető Brecht-darabja, a Koldusopera, illetve az Alföldi Róbert rendezte Julius Caesar.

A színre vitt darabok műfajok szerinti rangsorában a musical vezet. A Madách örökzöldjei (Mamma Mia!, Mary Poppins, Macskák) tavaly is szinte mindent vittek. Az Operettszínház négy darabbal - köztük egy kortárs produkcióval (a Tolcsvay László és Müller Péter Sziámi duó jegyezte Isten pénze című előadással) - képviselteti magát ebben a kategóriában.

A színmű kategória élmezőnyének felét a Víg illetve a Pesti Színház produkciói adták, esetenként olyan, húszezrest meghaladó nézőszámokkal, amikkel a könnyedebb zenés műfajokban is dobogóközeli helyezést érhettek volna el. A Nemzeti Színház legnézettebb darabját, a Körhintát kevesebb mint 14 ezren, a János vitézt valamivel több mint 11 ezren látták. Igaz, ez utóbbi bejutott a színmű kategória top tízes mezőnyébe, ahonnan pár száz néző híján maradt ki az Újszínház Wass Albert-darabja, a 9300 nézőt vonzó A funtineli boszorkány.

HVG