Kacsóh Pongrác daljátéka Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeményét veszi alapul, még gazdagabbá, mesésebbé varázsolva azt.
Ajánló a darab elé:
Kukorica Jancsi és a szépséges Iluska méltán elhíresült története a szintén jól ismert dallamokkal kiegészülve a magyar operett korszak sikersorozatának kezdetét jelöli. A „pásztorok királyának” , a „szegény kis árva lánynak”, a francia királykisasszonynak és Bagónak sokan adtak már életet a magyar színpadokon A kecskeméti Katona József Színház művészei Szente Vajk rendezésében elevenítik meg a tündérmesét.
Villáminterjú Dobó Enikővel:
- Mindig is benne lehetett a vagányság, hiszen az első dala arról szól, hogy milyen jó lett volna férfinek születni. Nem akar gyenge nő lenni, sokkal jobban vonzza az az élet, amit a fiúk élnek. Aztán megismerkedik azzal a férfival, aki felébreszti benne a vágyat, de aki ugyanakkor elérhetetlen számára, és a vagány kiscsaj a csalódások hatására felnőtt nővé válik. János újra és újra visszautasítja, s ő újra és újra talpra áll, a végén pedig kimondja az egyik legsúlyosabb mondatot, amit ember kimondhat: „Én már nem leszek boldog”. Nagyon fáj, belehal, de vesz egy mély levegőt, és elengedi az imádott férfit. Ehhez hihetetlenül sok erő kell.
- A zenei anyag a legnehezebbek közé tartozik. Hogyan készültél rá?
- Nyár óta készülök, hiszen szinte operaénekesi tudást igényel. Folyamatosan mozgásban vagyok, intenzív jelenlétet igényel a szerep, miközben ezeket a gyönyörű, nagy felkészültséget igénylő dalokat énekelem.
- Hogyan készültél a fizikai megterhelésre? Futás? Edzőterem?
- Nagyon oda kell figyelni arra, hogy az énekléssel mi egyeztethető össze. Előadás napján nagyobb távot futni például többet árt, mint használ.
- A rendezőt, Szente Vajkot a foci Eb sikere inspirálta: a foci fontos szerepet kap az előadásban. Te is elmentél pár edzésre?
- Az elején nagy lendülettel vetettem bele magam, de gyorsan kiderült, hogy olyan szinten úgysem tudom megtanulni a trükköket, ami az egy színházi előadáson, ráadásul egy zenés szerepnél működhetne. Szerencsére Németh Eszter látványos koreográfiája tökéletesen megoldotta a problémát.
- Iluska vagy a királylány? Melyik áll hozzád közelebb?
- Sokáig azt gondoltam, hogy Iluska karaktere. Aztán elkezdtünk próbálni, és egyre jobban beleszerettem a francia királylány szerepébe, most pedig kifejezetten imádom. Az eddigi szerepeim közül ez lett az egyik legkedvesebb.
Villáminterjú Kovács Yvette Alida jelmeztervezővel:
- Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta Szente Vajk rendezői koncepcióját? – kérdezte Kovács Yvette Alidától Rákász Judit.
- Vajk alapkoncepciója az volt, hogy korunk csatája a foci. Ott mérkőznek meg egymással a nemzetek, mérik össze erejüket. A focisták a modern kor harcosai. Ezért ki kellett találni, hogy a huszáröltözetek miként illeszthetőek be ebbe a közegbe. -
Mi okozta a legnagyobb fejtörést?
- Miután megszületett az alapötlet, a következő- és egyben legfontosabb- lépés az volt, hogy meghatározzuk az egyes szereplők helyét ebben a rendszerben. A huszárok focisták, így a Strázsamester lett a kapus. Bartolo, az udvari tudós kapta a sportriporter szerepkört. A lányok –Iluskával együtt - pompom szurkolólányokként jelennek meg. A falu csősze biztonsági őr, míg a francia király az edző. Ebben a rendszerben külön játéklehetőséget ad az is, hogy kinek mi legyen a mezek a hátán feltűntetve.
- Milyen technikával készültek például a focista-huszár jelmezek?
- A tervek megvalósítása jelen esetben a szokottól eltérő kihívást jelentett. A ruhák népi jellegét a printelés adja meg, ezért nagyon fontos annak a minősége. Ráadásul a jelmezek mind egyediek és egyenként különböző grafikai tervek kellenek a legyártatásukhoz. Többféle printelési technika létezik, de a kész mezek mintával való printelése külön szakterület – mind az anyag minősége, mind a minták, mind a formai kötöttségek miatt.
- Melyik jelmez a személyes kedvence?
- Az egész rendszer együtt tetszik. Talán az egyik legviccesebbnek a Mostoha jelmezét találom, ahol sikerült a Chanel logot a sujtás mintájával ötvözni, és megszületett „matyó Chanel motívum”.
- Hisz a "gombold újra" gondolatában a civil öltözködésben? Feléleszthetők/felélesztendők a magyar népművészet motívumai a mai öltözködésben?
- Minden újítást nagyon szeretek, de fontosnak tartom az értékmegőrzést is. Nagyon tetszik a crossover műfaj és fontosnak tartom, hogy klasszikusokat vagy a népi művészetet a fiatalok számára érthetőbbé és vonzóbbá tegyük. Amikor sikerül felkelteni az ifjúság érdeklődését, akkor talán nyitottabbá válnak az eredeti változat befogadására is.
Szerző: Rákász Judit
Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő
JÁNOS VITÉZ
daljáték
János ORTH PÉTER
Iluska KÉKKOVÁCS MARA / SZABÓ NIKOLETT e.h.
Bagó KISS ZOLTÁN
Francia király PÁL ATTILA
Francia királylány DOBÓ ENIKŐ
Strázsamester ARADI IMRE
Gonosz mostoha CSOMBOR TERÉZ
Bartoló udvarmester SIRKÓ LÁSZLÓ
Csősz KANALAS DÁNIEL
Zenekar: Csonka Zoltán, Földi Jácint, Kiss Dániel, Kondacs Szílvia, Kovács Mihály, Látó Richárd, Mészáros Orsolya, Várkonyi Zsolt,
Valamint a Kecskemét Táncegyüttes táncosai: Görög Anna Judit, Márkli Zsuzsanna, Halász József, Vidács Sándor,
Kórus: Dratsay Dóra, Ortan Vivienne, Kanalas Dániel, Tolnai Ottó
Díszlettervező: Túri Erzsébet Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Zenei vezető: Károly Kati Zenéjét átdolgozta: Látó Richárd
Koreográfus: Németh Eszter
Súgó: Patyi Szilvia
Ügyelő: Berki Zoltán
Rendezőasszisztens: Frigyesi Tünde
RENDEZŐ: SZENTE VAJK
BEMUTATÓ: október 7. 19.00, Kelemen László Kamaraszínház
Az előadás hossza 110 perc (1 szünettel)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.