A csillagszemű juhász - Ősbemutató a Budapest Bábszínházban

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, október 8-án mutatja be a Budapest Bábszínház A csillagszemű juhászt. A 6 éven felülieknek szóló előadás ősbemutató, a darabot a színház felkérésére Szálinger Balázs írta.

Az autentikus folklórelemekre és a kortárs nézői igényekre egyaránt építő produkciót Markó Róbert rendezi.

Minden egyes kultúrának megvannak a maga klasszikus alakjai, hősei, történetei. És ezek a sokszor évszázadokig alakuló, mégis változatlan alakok, hősök, történetek a sokéves tapasztalat szerint elemi, zsigeri hatást tudnak tenni hallgatóikra, nézőikre mindenféle külön erőfeszítés, effekt vagy hatásfokozó eszköz segítsége nélkül. Ezeket a klasszikus alakokat, hősöket, történeteket rendszerint a néphagyomány őrzi meg a legstabilabban. Ennek köszönhető, hogy a népmesék, melyek rendszerint évszázadok alatt egymásra rakódott, sokszoros metaforikus jelentéssel bíró cselekménypaneleket használnak, s rendeznek sajátos sorba, úgy hatnak a nyitott nézőre, ahogy semmi más: az értelem mellett a lélekhez is szólnak, s generációkat kapcsolnak össze valamilyen közvetítő közeg segítségével. S miért is ne lehetne ez a közvetítő közeg éppen egy színházi előadás?

Magyar népmesekincsünk egyik legismertebb és legnépszerűbb darabja: A csillagszemű juhász. Bár a történet első látásra talán távolinak, megfoghatatlannak tűnik a 21. század színházi nézője számára – hiszen hol találkozunk manapság juhászokkal, pláne csillagszeműekkel? –, mégis rendkívül kortárs problémát feszeget: a hatalom mibenlétét, indokait és lehetőségeit vizsgálja, mindenféle politizálás nélkül – rendkívül átélhető helyzetet teremt a Budapest Bábszínház jelen produkciójának célközönsége, a kisiskolás korosztály számára. Teszi ezt elsősorban azzal, hogy alaphelyzetéről minden gyereknek napi tapasztalata van. Ez a tapasztalt pedig a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere: a sok „tedd ezt, tedd azt”-ra felnőttként az érvünk sok esetben annyi csupán, hogy: „mert én azt mondtam”. Ugyanígy a mesebeli király is csupán saját hatalmi pozícióját tudja felhozni válaszul a csillagszemű juhász tulajdonképpen jogos kérdésére: miért is kellene rögtön haptákba állni, ha az uralkodó tüsszent.

Az előadás Markó Róbert, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) végzős rendező-bábrendező szakos hallgatója, akinek ez a produkció a vizsgarendezése.

A népmeséből Szálinger Balázs írt darabot, aki a Fehérlófia után második alkalommal dolgozott a színház felkérésére. „A történet erősen gondolkodik a hatalom mibenlétéről, fogalmáról, természetéről, és verseiből, drámáiból kiindulva úgy éreztem, ez a téma erősen foglalkoztatja Balázst is. Ugyanakkor mindig olyan világokat szeretnék teremteni a színpadon, amelyekben fontos szerep jut az abszurdig is elmerészkedő humornak – egyfelől úgy látom, hogy ez nagyon közel áll a gyerekek ízléséhez, másfelől pedig enélkül a humor nélkül nem tartom túlélhetőnek az életet, jobb, ha ezt minél fiatalabb korban tisztázzuk a közönségünkkel. Balázs írásaiban éreztem az erős hajlamot erre a vonulatra” – indokolta a rendező azt, miért Szálinger Balázst kérte fel az adaptációra.

Az előadás díszlete egyetlen erős gesztus, ami a meséhez is, a népiességhez, magyarsághoz is kapcsolódik, így alakult ki Cziegler Balázs dézsát, kutat és szemet egyszerre formázó, számos szcenikai meglepetést rejtő ellipszisszerű, inspiratív és asszociatív tere. A jelmezeket és bábokat tervező Michac Gábor olyan kortárs ruhák hozott létre, amelyek tisztelik és újraértelmezik a hagyományt. Ebben az előadásban a kalocsai hímzés tradicionális színeibe öltöznek a szereplők, a ruhák szabásmintái követik a hagyományos magyar viseleteket, miközben szándékoltan és nagyon mai anyagokból készültek.

Zságer-Varga Ákos az előadás zeneszerzője, akinek Némedi Árpád a munkatársa, összeszokott alkotópárosuk az előadás szolgálatába állítja az elektronikus és a népzenét. A két koreográfus, Fitos Dezső és Kocsis Enikő bár „ősnépitáncosok”, a kortárs vonal sem idegen számukra, és szintén nyitottak a népi és a mai közös házasítására, de végül – ahogyan a rendező fogalmazott – „a népzene úgyis legyőzi a gépzenét”.

Az előadás címszerepében a SZFE végzős színész-bábszínész szakos hallgatója, Barna Zsombor lép fel, a Királyt Hannus Zoltán alakítja. A Királylány szerepében Spiegl Anna, Királynéként Pallai Mara, a Kancellárként Kovács Judit látható. Beratin Gábor a Százados, a két Darabont Kemény István és Tatai Zsolt. Mellettük Bánky Eszter, Kovács Katalin, Rusz Judit és Semjén Nóra közreműködik a produkcióban. A csillagszemű juhász a következő hetekben október 8-án, 9-én, 25-én, 26-án és 27-én, valamint november 11-én, 12-én és 13-án látható a Budapest Bábszínház színháztermében.

Alkotók

Író: Szálinger Balázs

Dramaturg: Nagy Orsolya

Díszlettervező: Cziegler Balázs

Jelmez- és bábtervező: Michac Gábor

Zeneszerző: Zságer-Varga Ákos

Zenei munkatárs: Némedi Árpád

Koreográfus: Fitos Dezső, Kocsis Enikő

A rendező munkatársa: Bánky Eszter

Rendező: Markó Róbert e. h.

Szereplők

Király: Hannus Zoltán

Királyné: Pallai Mara

Királylány: Spiegl Anna

Kancellár: Kovács Judit

Százados: Beratin Gábor

Első darabont: Kemény István

Második darabont: Tatai Zsolt

Parasztasszony, Medve, Első sün, Álomlány: Kovács Katalin

Ingatlankereskedő, Medve, Második sün, Álomlány: Rusz Judit

Grófnő, Medve, Harmadik sün , Álomlány: Bánky Eszter

Gyufaáruslány, Medve, Negyedik sün, Álomlány: Semjén Nóra

A férfi, aki valamit mondana: Némedi Árpád m. v.

A csillagszemű juhász : Barna Zsombor e. h.

Az előadás 6 éves kortól ajánlott.