Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című komédiáját láthatja a közönség első őszi premierként október 8-án a Soproni Petőfi Színházban. Az előadás a Pesti Magyar Színházzal koprodukcióban készült, a rendező Kéri Kitty.
A soproni színház ajánlója:
Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Hogy miben rejlik töretlen sikere? Leginkább talán abban, hogy Goldoni tökéletesen ismeri az embert; a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. És tökéletesen ismeri a vígjátéki trükköket is, azokat a trükköket, amiket nagyrészt épp ő maga kísérletezett ki velencei boszorkánykonyhájában. Goldoni csúcsra járatja a komédia gépezetét: pletykák, nagy viták és kupán verések, félreértések, becsapások, vérbő helyzet- és jellemkomikum, csattanós felismerés a legváratlanabb pillanatban, szerelmi csatározások – és a néző csak kapkodja a fejét.
A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok, asszonyok ugranak egymásnak – de a szó szoros értelmében! –, mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok – no meg egyéb dolgok – repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?
Kéri Kitty, az előadás rendezője Goldoni szavait idézte: "Semmi sem érdekel jobban, mint az emberi szív.” Az apróságokból felduzzadt konfliktus, az egymásnak feszülő indulatok, és az ehhez vezető szélsőséges lelki folyamatok ábrázolása remek lehetőséget kínál a színészeknek. A kirekesztettség, féltékenység, ármánykodás vagy rosszindulat mindenhol megtalálható a világban. A rendezőnő ennek ellenére – akárcsak Goldoni – hisz abban, hogy az ember képes a változásra, nevelhető, és sok-sok bonyodalom után egyszer csak minden jóra fordul.
Az előadás főbb szerepeiben Rancsó Dezső, Eperjes Károly, Tóth Éva, Tahi József, Ruttkay Laura, Gáspár Kata, Fillár István, Gémes Antos, Juhász Róza, Soltész Bözse, Horváth Illés, Takács Géza láthatók. A díszlet és jelmeztervező Berzsenyi Krisztina, a mozgás Frank Róbert munkája. A fordító Török Tamara.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.