Némileg meglepetés, hogy Bob Dylan nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat - mondta a Svéd Akadémia csütörtöki bejelentése után az MTI-nek Nádasdy Ádám költő, műfordító, irodalomtörténész, aki úgy vélte: az amerikai dalszerző, költő és énekes kiválóan kifejezte saját korát és annak életérzését.
"Azt gondoltam, a Nobel-díj elefántcsonttornyába ilyesmik nem hallatszanak el, de íme, elhallatszanak" - értékelte a díj történetében első dalszerzőként kitüntetett Bob Dylan elismerését Nádasdy Ádám. Mint hozzátette, a bizottság talán nem a dalszerzőt, hanem azt a költőt látta Bob Dylanben, aki megzenésítette és elénekelte a saját verseit. Ezzel együtt üdvözlendő, hogy némileg kiterjesztették az irodalmi Nobel-díj definícióját - jegyezte meg.
Az irodalomtörténész szerint lehetséges, hogy ha Bob Dylan nem írt volna a verseihez zenét, azok nem jutottak volna el annyi emberhez, ez azonban az életmű megítélése szempontjából másodlagos. "Úgy tudjuk, Homérosz is lantkísérettel adta elő a saját műveit, de nem emiatt tiszteljük, hanem azért, amit leírt" - emlékeztetett.
Nádasdy Ádám szerint Bob Dylan szövegei rendkívül szépek, nagyon jól illenek a zenéhez, és kiválóan kifejeznek egy kort, egy életérzést.
"Emlékszem, kívülről tudtam egy csomó számát" - idézte fel Nádasdy Ádám, aki a hatvanas évek közepén találkozott először Bob Dylan dalaival. Ebbe az életérzése beleillett Woodstock, John Baez protest songjai vagy a Rolling Stones - jegyezte meg.
Az irodalomtörténész kiemelte Bob Dylan sorainak megfoghatatlan költőiségét. "Az igazi poézis az, amire nincs magyarázat: mint József Attila, amikor megy haza, és 'tapsikolnak a jázminok'. Bob Dylan is nagyon sok ilyesmit megengedett magának" - méltatta az idei Nobel-díjas művészetét Nádasdy Ádám.