Ma már minden előadás audionarrációval, sok pedig jeltolmáccsal is megtekinthető a Pesti Magyar Színházban. Zalán Jánost igazgatót és Tóth Cecília audionarrátort a 061.hu kérdezte.
A kérdésre, mit jelent az esélyegyenlőség a színházban, Zalán János így felelt: "Azt, hogy ép emberek és kihívással élők számára egyenlő feltételeket teremtsünk a színházi előadások látogatásához. Ez részben technikai, de nagyobb részben szakmai feladat. Fontos, hogy a közönség soraiban ülők között ne tegyünk különbséget. Nem az a cél, hogy szervezzünk külön jeltolmácsolással, audionarrációval ellátott előadásokat a kihívással élők és egy normál produkciót az egészséges emberek számára. Mi ugyanazon az előadáson biztosítjuk a megfelelő feltételeket az egészségesek és a kihívással élők számára, hiszen a közösségi élménynél nincs felemelőbb dolog, közösen megélni a katarzist minden másnál csodálatosabb élmény."
Fotó: Semsei Eszter, 061.hu
A direktor elmondta, "az audionarráció olyan kifejezetten a látássérültek számára nyújtott szolgáltatás, aminek segítségével követhetőbbé, érthetőbbé és élvezhetőbbé válnak számukra színházi előadások, filmek, televíziós műsorok, kiállítások, vagy bármely, jellegzetesen vizuális elemeket is tartalmazó program. A színdarabok cselekménye a párbeszédek miatt látszólag könnyen követhetők, de sok információ vész el azok számára, akik a néma, vagy éppen hang alapján nem beazonosítható jelenetrészletekről „lemaradnak”. Ezeket az információkat közvetíti az audionarrátor, a Pesti Magyar Színházban Tóth Cecília.
"Lehetővé tesszük a látássérültek számára, hogy az előadás előtt feljöhessenek a színpadra, bejárhassák a színpadot, a díszletet, megfoghassák a kellékeket. Bemutatjuk nekik a színészeket, beszélgethetnek velük és megérinthetik a jelmezeiket, vagy akár őket magukat is. Így lesz személyes tapasztalatuk, a térről, a jelmezekről, a színészek jelmezeinek anyagáról, amit később saját élményként feldolgozva, könnyebben elképzelhetik, értelmezhetik az audionarrátor 'leírását'. Például ha azt hallják, 'a baloldalon lévő puha fotel', tudni fogják melyik az, vagy ha a főszereplő 'bársony köpenyéről' mesélnek nekik, azt is könnyebben beazonosítják, hiszen korábban már megérinthették, érzékelhették" - számolt be az igazgató.
Tóth Cecília elmondta, már az első próbán jelen van. "Nekem itt már figyelnem kell arra, hogyan instruálja a rendező a szereplőit, már nagyjából kialakul, hogy ki hogyan mozog a színpadon és mekkora szünetek lesznek a párbeszédek között, ahova majd a narrátori szöveget beilleszthetem. Itt ismerkedem a szereplőkkel és magával a darabbal is. Az első alkalommal mindig megnézem csukott szemmel, vagy a színpadnak háttal ülve az előadást, hogy érzékeljem a csendeket, a darabhoz tartozó zajokat és zörejeket. A bemutató hetében már minden próbán ott vagyok és kapok egy felvételt, amit sokszor megnézek otthon, ennek segítségével készítem el a narrátor szöveget. A főpróbán a színészekhez hasonlóan én is ugyanúgy végigcsinálok mindent és egy látássérült tapasztalati szakértővel meghallgattatom a szöveget, amelyet később átbeszélünk. A darabhoz kötődve kell még készítenem egy elő narrációt, afféle élő címlapot, amelyben elmondom, kik a szereplők, az alkotók, milyen a színpadkép és néhány mondatban leírom a karaktereket is. Ebből készítek egy felvételt, amely a színház honlapján meghallgatható. Az első feladat egy technikai berendezés megvásárlása volt, amelynek segítségével hallgatható az előadáshoz tartozó élő narrátor szöveg. Aztán szükség volt egy ingyenesen letölthető applikációra és okos telefonokra alkalmazható szoftverekre, amelyek ehhez tartoznak. A nézőtéren ezek segítségével követhető a narrátor szöveg" - mesélte az audionarrátor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.