Tasnádi Istvánnal Kovács Bálint beszélgetett az Indexen, többek között arról, miért volt jobb, amikor még olajos hallal dobálták meg az egyik bemutatóját, és miért nem írta alá a Kálomista Gábor elleni petíciót.
„Az elmúlt években elfogyott körülöttem a levegő a színházban, pontosabban nem kerültem már igazán inspiráló helyzetekbe” – mondta az író-színházi szerző az Indexnek arról, miért távolodott el mostanra a színháztól. Véleménye szerint „a szakma súlyos belső veszteségeket élt át”. Hiányolja azokat az időközben megszűnt társulatokat, közöttük a Krétakört, a Bárkát (amelynek egyik alapító tagja volt) és a Szputnyikot, „ahol a közös gondolkodás végeredményéből születnek előadások, amelyek egy közösség szándékaira, gondolataira, kétségeire épülnek ”.
Szerencsétlennek tartja azt az egyre elhatalmasodó igényt is a színházzal szemben, hogy „élesen reagáljon a mára, és szóljon be a pöffeszkedő oligarchákra. Nem gondolom – vallja - hogy ennek feltétlenül a színházban van a helye, hiszen három hét múlva úgyis felülír mindent egy újabb botrány”.
Azokról az időkről is beszélt, amikor a Krétakör Hazám, Hazám című előadásának bemutatóján néhány néző paradicsommal és olajos hallal dobálta meg a színészeket, és amikor a nagycirkuszbeli bemutatóra MIÉP-es tüntetők érkeztek lincselő hangulatban a Hősök teréről: „Akkor azt éreztem, ez a fajta politikai színház betalált, vitára gerjeszt, tehát működik. Akkor ez még bátor tett volt. Ma ugyanez már minimum elvárássá vált, és ezért többnyire hatástalan is marad.”
Tasnádi István az HBO Aranyélet című sorozatának vezető forgatókönyvírója, amely szemmel láthatóan rímel a magyarországi közéletre. „Amiket a sorozatban lehet látni, azok így vagy úgy, de velünk vannak már 30-40 éve. Persze vannak korszakok, amikor nyilvánvalóbban történik az ilyesmi” – mondta Tasnádi a sorozat ellenzéki voltát firtató kérdésre.
Az Index arról is kérdezte, hogy miért nem írta alá azt a Kálomista Gábornak címzett petíciót, amelyet a Kút kapcsán kialakult botrány miatt csaknem 700 filmes aláírt, volt-e szerepe ebben annak, hogy Kálomista volt Tasnádi István Memo című filmjének egyik producere. „Nem az a dolgom, hogy a Kút című filmmel foglalkozzak; én azokért az emberekért vagyok felelős, akik a Memóhoz adták a tehetségüket ” – válaszolta. „Ha nekem pár éve nem volt gondom azzal, hogy Kálomista megcsinálja az ifjúsági regényem, A kőmajmok háza tévéadaptációját – amivel senki más nem keresett meg, csak ő –, akkor most sem fogok magam köré köpködni, mert forogna tőle a gyomrom” – folytatta a gondolatmenetet.
A különféle oldalakban való gondolkodásról is elmondta saját álláspontját: „Nem érzem a sajátoménak a szekértábor-logikát, szeretek függetlenül gondolkodni minden egyes kérdésben”.
Az Indexen megjelent interjú teljes terjedelemben itt olvasható.