Milyen az, amikor az általunk működtetett gépezet minket is bedarál? Alföldi Róbert legújabb szerepéről beszélt. Bemutató november 4-én az Átrium Film-Színházban.
Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját Znamenák István állítja színpadra az Átriumban. Alföldi Róbert alakítja Norrison bankigazgató szerepét, akinek egy órája van arra, hogy gazdag ember látszatát faragja ki egy pénztelen fiatalemberből, aki a szülők tudta nélkül benősült egy milliomos családba.
Egy, kettő, három (fotó: Puska Judit)
Alföldi Róbert az események karmestereként végig a színpadon van. „Nem tudom még, milyen, egyelőre az életemért küzdök” – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen érzés ez az állandó színpadi jelenlét.
„Minden csatát meg kell nyerni. Az nem lehet, hogy valami összeomlik, hogy valami nem úgy van, ahogy ő akarja” – írja le az általa formázott bankigazgatót. „Annyi a különbség közte és a többiek között, hogy ő pontosan látja, mit hozott létre. De hiába ő alkotta meg a gépezetét, a gépezet őt is ugyanúgy működteti, mint a többieket.”
Azt is elmondta, hogy pár nappal a bemutató előtt, az egész munka legsérülékenyebb szakaszában nehéz a szerepről pontosan fogalmazni.
A szereppel való hasonlóság kapcsán arról is beszélt, hogy az összehasonlításhoz kívülről kellene magát látnia, amire képtelen. „Én talán nem működtetek egy gépezetet, vagy nem így. Vagy én magam vagyok a gépezet saját magam számára”.
Az előadás bemutatóját megelőző főpróbán a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház vendégül lát hat rászorulót, a hajléktalan, illetve hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből álló A Város Mindenkié csoport közvetítésével.