Mécs Károly Kossuth-díjas színművészt november elején tüntették ki a Nemzet Művésze címmel.
A címet Mécs Károly mellett Bán Ferenc építész, Kalász Márton költő, író, műfordító, Koltai Lajos operatőr és Varga Imre szobrászművész kapta meg.
A díjat a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére hozta létre a kormány 2013-ban, azzal a céllal, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára személyes megbecsülést és méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az életjáradék összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa. Mivel az öregségi nyugdíj legkisebb összege kilenc éve változatlanul 28 550 Ft, így a díjjal járó életjáradék jelenleg 665 500 Ft.
Forrás: MMA
Az MMA elnöke, Fekete György is felszólalt a díjátadó ünnepségen, és azt kívánta a díjazottaknak, hogy „alkotótevékenységük fénye világítsa be a magyar művészet épülő új útjait hazánkban és szerte a világban”.
"Köszönöm, hogy itt és most lehetek a nemzet művésze, azé a nemzeté, amely magába fogadott, egész létem keretét és tartalmát adta" - mondta a díj átvételekor a színművész. „A nemzeti kitüntetést egy olyan nemzettől kapni, amelyik egy életen keresztül a kebelében tartott, bajának és örömeinek a részese lehettem - ez a legnagyobb kitüntetés, amit az ember kaphat."
Csaknem 60 éves pályája kezdetét felidézve elmondta: eredetileg orvos vagy könyvtárszakos akart lenni, de nem vették fel az egyetemre. Ezután jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Várkonyi Zoltán kérte fel első munkáira, és már másodéves korában Básti Lajossal játszhatott a Nemzeti Színházban.
Az 1959-60-ban alakult, Szinetár Miklós-féle Petőfi Színházban - ahol olyan színészek játszottak, mint Agárdy Gábor, Domján Edit vagy Feleki Kamill - az első magyarországi musicalbemutatónak, a Szivárványvölgynek az egyik főszereplője volt mint végzős hallgató.
A főiskola befejezése után Szegedre szerződtette Szendrő József, akinek rendezésében a Rómeó és Júlia főszerepét játszotta Pap Évával. Dolgozott Shaw Az ördög cimborája, Capek A rabló és Bródy Sándor A tanítónő című darabjában, Földi Teri oldalán. Goethe Egmontja mellett számos operettben szerepelt, és szinte minden műfajban kipróbálhatta magát, még jelmezt is tervezett.
Fotó: Zih Zsolt / MTI
Keres Emil és Kazimir Károly hívására 1963-ban a budapesti Thália Színházhoz szerződött. Mint mondta, itt is csodálatos színészekkel dolgozhatott együtt: akkoriban Dayka Margit, Kovács Károly, Nagy Attila, Peti Sándor, Somogyvári Rudolf, Verebes Károly is a társulat tagja volt. Elsőként A méla Tempefőiben komikus figurát játszott Dayka Margit oldalán. Az itt töltött több mint 30 év alatt egyik legkedvesebb szerepe Görgey Artúr volt Illyés Gyula Fáklyaláng című művében. Megközelítőleg 150 darabban játszott, legtöbbször főszerepet.
A Thália Színház utódjában, az Arizona Színházban Ibsen-darabokat és musicaleket mutattak be. Az ezután Művész Színházként működő teátrumban A királyasszony lovagja és a Koldusopera című darabban szerepelt. Mint mondta, régi vágya volt, hogy Bicska Maxit eljátszhassa, ez Szekszárdon a német színházban valósult meg, ahol 9 évig vezető színész volt, német nyelven játszott. Lessing- és Schiller-műveket tűztek műsorra, külföldi rendezővel is dolgozott, és egy évig Bécsben is fellépett.
A Pinceszínházban 15 évig adták elől Márai Sándor Kaland című művét Söptei Andreával, Kőváry Katalin rendezésében. A Kalandot Szolnokon - ahol három évadon át dolgozott - Málnay Levente rendezésében is játszotta, Huszárik Katával.
Jelenleg a Nemzeti Színházban játszik Tamási Áron Vitéz lélek című művében, a Fekete ég - A fehér felhő és a Tóth Ilonka című darabban.
"Kétségtelen, hogy a színész nagyon kiszolgáltatott. Ha valamelyik csoporthoz tartozik, akkor talán segítik, de az is lehet, hogy a csoport kiveti magából. A színésznek az integritását meg kell őriznie" - hangsúlyozta, hozzátéve: az ember óhatatlanul belebotlik olyan elképzelésekbe, amelyekkel nem akar azonosulni és akkor elhagyja a társulatot.
Filmszerepei közül A Noszty fiú esete Tóth Marival, az Esős vasárnap és A kőszívű ember fiai emelkedik ki. Mintegy tíz filmben szerepelt, köztük külföldi alkotásokban, német és francia nyelven.
A rádiózás is meghatározó volt az életében, remek szerepeket formálhatott meg. "Jó iskola volt a rádió, csaknem minden héten, többször is ott voltam" - idézte fel a művész, aki sokat szinkronizált is: Marcello Mastroianninak, Paul Newmannek, Michael Caine-nek is kölcsönözte hangját.
Hivatásról szólva kifejtette: "a szakma alapvető feltétele a tehetség, amely Istentől való, nem lehet befolyásolni. Amit ez a szakma ezen felül feltétlenül elvár, az a szorgalom, a pontosság, a fegyelmezettség és az alázat, amellyel a darabhoz, a színpadhoz közelít a színész".
(Forrás: MTI)