Szikora János régóta dédelgeti magában Csehov darabját, amit most osztott szerepekkel állít színpadra a Vörösmarty Színházban.
A székesfehérvári színház november 26-án mutatja be Csehov Három nővér című drámáját, amelynek díszleteit a rendező tervezte, jelmezterve Zoób Kati munkája és amelyet dramaturgként Matuz János jegyez.
Több szerepet is megosztott Szikora János a szereplők jelenkori és fiatal énje között. Így Mását Tóth Ildikó mellett Szász Júlia e.h., Olgát Kiss Diána Magdolna és Csele Lilla Csenge e.h., Irinát Törőcsik Franciska és Kovács Panka e.h. játszzák. Börcsök Olivér pedig Szurcsik Ádámmal közösen alkotnak egy Prozorovot.
Tóth Ildikó, Kiss Diána Magdolna és Törőcsik Franciska a Három nővér próbáján (fotók: Maczkó Csaba)
Az előadás felvezető szövegéből az is kiderül, hogy az előadás központi gondolata éppen ezekhez a megkettőződésekhez kötődik: Ebben az előadásban a három nővér tulajdonképpen hat alakban jelenik meg. Hat arc, hat portré ugyanarról a három lányról: a nagyon fiatalról és arról az alakról, amivé az idő e szárnyaló lelkű, érzékeny lényeket torzította. Hol mutatkozik meg egy fiatalban a majdani öreg? Hogy bukkan elő az öregekből egy lobbanásnyi időre a fiatal, hogy aztán örökre kivonuljon az életükből, mint a katonazenekar, amely a távozó reményekkel együtt enyészik? Csehov költői szorongása így ötvöződik az élet múlásának bölcs elfogadásával.
Hogyan képzeljük el ezeket a megkettőződéseket? Erről a 7óra7 kérdezte a rendezőt: „Alapvetően osztoznak a szerepen, és aszerint, hogy a figura fejlődésének milyen stádiumában tartunk, jelenítődik meg a fiatal vagy idősebb ego. Viszont vannak ritka helyzetek, és ezek mindig nagyon hangsúlyos pillanatok, amikor mindkettő együtt szerepel. Olyan az előadás rendszere, mint egy óriási váltófutás, a színészek egymás kezéből veszik át a stafétabotot, ami a játék során általában egy-egy jellegzetes tárgy egy jellegzetes szituációban. Ahogy átveszik egymás kezéből az egyes tárgyakat, vagy adott esetben visszaismételnek egy gesztust, ezzel mintegy jelképesen átveszik és továbbviszik a szerepet.”
Szikora János először rendez Csehovot. A Három nővérhez fűződő több évtizedes viszonyáról is beszélt: „Mindig féltem tőle, mint a tűztől. De mindig élt bennem a kísértés, hogy ezt a darabot de jó lenne megcsinálni. Húsz évvel ezelőtt nagy hatással volt rám Ascher Tamás Három nővér-rendezése, és húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Csehovot el tudjam úgy olvasni, ahogy most olvasom. Most pedig úgy olvasom, mintha én írtam volna.”
A Három nővér a november 26-ai premiert követően novemberben 27-én, decemberben 4-én, 10-én és 15-én lázható a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.