Alföldi Róbert: „Ennyire nem szoktam eldobni az agyamat”

Molière A képzelt beteg című darabját a Budapest Bábszínházban rendezi Alföldi Róbert. Mit tud a báb, amit az élő színész nem? – kérdeztük tőle.

Alföldi Róbert nem először dolgozik a Budapest Bábszínházban. Korábbi munkáinak (Sade márki 120 napja, Kabaré) egyik lényegi jellemzője a néhol szabadosságig jutó szabadság, amelyen keresztül az alapműveket újraláttatja, jelen korunkra olvassa.

A képzelt beteg próbáján (fotók: Éder Vera)

A rendező a mostani darabválasztással kapcsolatban feltett kérdésünkre elmondta, a Budapest Bábszínház kérése az volt, hogy adott színészekre találjanak darabot; ő ajánlotta Molière-t és közösen jutottak el végül A képzelt beteghez. „Molière drámáin keresztül "furán" lehet beszélni arról, milyen az, ha a nem-valóságot valóságnak tekintjük, a valóságot pedig nem tekintjük valóságnak; vagy mit gondolunk a valóságról, és mi az igaz, illetve ez hogyan befolyásolja környezetünket, és teszi tönkre teljesen az életünket” – mondta el Alföldi Róbert.

„Rengeteg dolgot nem lehet megcsinálni élő színészekkel, amit a báb enged. Az egyik este mondtam Hoffer Károlynak, aki az előadás bábjait tervezi és egy csodálatos, erős szövetséges, hogy amikor itt dolgozom, a báb mint műfaj felszabadít, még én is meglepődöm magamon. Ennyire nem szoktam eldobni az agyamat” – mondta Alföldi arról, mit tud a báb műfaja, amit a hagyományos színház nem. „Azt érzi az ember, bármit meg lehet csinálni. Itt nincs „nem”, hiszen a tér, az idő, az arány, az anyag mind-mind szabadon kezelhető, ráadásul a bábnak van egy nagyon szép, magától értetődő sűrítése és teatralitása, aminek az arányát nagyon nehéz eltalálni az élő színházban. Mindez számomra a szabadságot, a végtelen lehetőséget jelenti” – részletezte ezt a többletet.

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon a Budapest Bábszínház színészei és nézői hogyan fogadják Alföldi Róbert sajátos hangvételű bábszínházi rendezéseit. Meczner János igazgató válaszolt a kérdésünkre: „Az Alföldi Róbert rendezte előadásokra általában jellemző a „szabad vagy szabados” színházi nyelv. Ennek megfelelően a színészek ugyanúgy fogadják őt, mint bármelyik más színházban. Már megtanulták, hiszen nem először dolgozik itt. A nézők esetében sem tapasztalunk más elvárást”.

A alkotók bevallott vágya A képzelt beteg előadásával, „hogy egy olyan színházi élményt kínáljanak föl a bátor szívű közönségnek, amely meghökkenti, de elgondolkoztatja, nevetésre ingerli, de fájdalmas katarzissal tetőzi be az estét”.

A családfő, Argan terrorjának társadalmi és lelki motivációinak összefüggésén túl az előadás játékos, ugyanakkor radikális, ironikus és egyben merészen durva módon mutatja meg főhősünk fizikai állapotát az altesti kínok megannyi variációját tárva elénk, nem sokat bízva a néző képzeletére és fantáziájára, viszont számítva a néző nagyszerű és nagyvonalú humorérzékére. A test minden megnyilvánulását pőrén, kendőzetlenül, nyers érzékiségében tárja fel e komédia – olvasható a felvezető szövegben az előadásról.

A bábokat Hoffer Károly, a díszletet és a jelmezeket Zöldy Z Gergő tervezi, a zeneszerző Bella Máté. A címszerepet Ács Norbert alakítja, mellette Blasek Gyöngyi, Pájer Alma, Pallai Mara, Spiegl Anna, Barna Zsombor, Kemény István, Pethő Gergő, Tatai Zsolt látható az előadásban.

A képzelt beteget a november 19-ei premier után november 20-én, december 4-én és 12-én játsszák a Budapest Bábszínházban, minden alkalommal délután 6 órai kezdettel. Az előadást kizárólag 16 éven felülieknek ajánlja a színház.