Maskarák - Borzalmas alakok Budaörsön

Thomas Middleton - William Rowley Maskarák című vérdrámáját tűzik műsorra Budaörsön. Berzsenyi Bellaagh Ádám rendező mesélt az előadásról.

Berzsenyi Bellaagh Ádám rendező, aki egyben a Budaörsi Latinovits Színház művészeti vezetője elsőként a darabválasztásról beszélt: „Egyre inkább kezdem megkérdőjelezni, hogy a néző azért menne színházba, hogy egy általa jól ismert történetet a sokadik feldolgozásban újra lásson. Biztosan van ilyen, de azt gondolom, hogy a néző ugyanannyira kíváncsi lehet egy teljesen új vagy számára új anyagra, amivel még nem találkozott”.

Ódor Kristóf, Ilyés Róbert és Bohoczki Sára (forrás: Budaörsi Latinovits Színház)

Azt is elmondta, hogy az újdonság mellett fontos szempont volt, hogy jól ki lehessen osztani a szerepeket. Emellett a történethez való vonzódását is kiemelte: „Már maga ez a két világ, ez a teljes kalamajka, ami egy rettegést szokott okozni a dramaturgoknak és rendezőknek, hogy mégis mi ez az egész… És iszonyúan érdekelnek benne az alakok - szörnyűséges emberekről szól”.

A darab a reneszánsz korban, Shakespeare idején íródott. Ennek az időszaknak a különös termékenységéről is elmondta a rendező a gondolatait: „A reneszánsz Angliában csodálatos darabokat írtak, a színház és a drámaírás szempontjából elképesztően produktív hely és korszak volt. Aztán száz évvel később nem voltak ilyen fontos korszakok, vagy azokra kevésbé emlékezünk”.

Berzsenyi Bellaagh Ádám (forrás: Budaörsi Latinovits Színház)

„Vérdrámák ezek, tehát úgy tragédiák, hogy talán még radikálisabbak a szörnyűségekben, a borzalmakban, a kísértetek még ijesztőbbek, a kivégzések még durvábbak mint Shakespeare-nél, a figurák még erősebben torzulnak. Ezek torz emberi viszonyok és gnóm lények, közben pedig itt indul az angol színjátszásban egy nagyon erős lélektani vonal,  elképesztő tudás az emberről, az emberi természetről” – mondta Berzsenyi Bellaagh a darabbal kapcsolatban.

Arról is beszélt, hogy mennyiben fontos a kor ismerete a darabok és ezen belül a Maskarák megértéséhez: „A kor annyiban érdekes csak, hogy el kell fogadnunk: a darab írásának idején jellemzőek bizonyos társadalmi normák és helyzetek, létezik társadalmi és egyházi hierarchia és magától értetődően van jelen a vallás az emberek mindennapi életében. Muszáj elfogadnunk, hogy azok az emberek, akik ezeket a darabokat írták, játszották és akikről szólnak, a világnak keresztény értelemben való rendjét adottságként kezelték”.

Márkus Sándor, Bohoczki Sára és Sági Ádám az olvasópróbán (forrás: Budaörsi Latinovits Színház)

„A kiinduló pont az, hogy a földön elkövetett cselekedetek – legyenek azok jók vagy rosszak – nem múlnak el következmény nélkül, hanem következményei lesznek egy túlvilágon, egy földöntúli életben, és az ezáltal hozott morális rend szervezi  az életet. Ez Shakespeare-nél is így van” – vázolta fel az akkori gondolkodást a rendező. A Maskarák szereplőit is elhelyezi ebben a világban: „A szereplők szándékosan elfordulnak a morális törvényektől, tehát a vallás által felkínált morális tartástól és élettől, pusztán azért, hogy a saját vágyaik után menjenek, és kizárólag attól tartanak, hogy a lelkük majd a pokolra kerül. Persze létezik a már említett erős társadalmi hierarchia is, hogyne. Csak az egy másodlagos dolog”.   

Arról is beszélt, mit remél, hogyan fog hatni mindez itt és most: „Nagyon reménykedem abban, hogy képesek leszünk torokszorító véget produkálni az előadásban, ami után fájóan ambivalens érzésekkel távozik a néző. Úgy értem az ambivalens érzéseket, hogy nem egyértelmű tanulságokkal megy ki az ajtón. Ez nem úgy tragédia, mint ahogy például a Rómeó és Júlia, hogy van két hős, akiket megszerettünk, és ők tragikus módon belefutnak a halálba, együtt meghalnak, és ez okoz elviselhetetlen szomorúságot nekünk is. Itt két rettenetes gazember történetének vagyunk a tanúi, két szörnyű ember, manipulatív, gátlástalan, gyilkos… borzalmas, förtelmes alakok”.

Spolarics Andrea, Márkus Sándor és Chován Gábor (forrás: Budaörsi Latinovits Színház)

„De közben gyönyörűek, és reményeim szerint értjük őket, valamennyire magunkra ismerünk a motivációikban.  És azt sem lehet eldönteni igazából - ez az, ami szerintem a nézőre hárul -, vajon megérte-e a két főhősnek ilyen extrémitásokig elmenni azért, hogy a vágyaikat kiéljék és a szerelmüket megtapasztalják…” – fejezte be a gondolatmenetet az alkotó.

A Maskarák bemutatója november 19-én lesz a Budaörsi Latinovits Színházban. Ezután az előadás ebben az évben november 26-án, december 7-én és 10-én látható Budaörsön.

Az interjút a Budaörsi Latinovits Színház bocsájtotta rendelkezésünkre.