Raymond Cousse regényét a Jókai Színház és az Aradi Kamaraszínház közös produkciójaként Tapasztó Ernő állítja színpadra Békéscsabán december 9-én.
A francia Raymond Cousse Stratégia két sonkára című regényét Oberten János fordította. A fordítás alapján Nótáros Lajos és Fekete Réka (az Aradi Kamaraszínház alapító tagjai), valamint Tapasztó Ernő írta színpadra a Sonkamenüettet. A színpadi átdolgozás a Rokokó musical alcímet kapta. Dramaturgként Fekete Réka segíti a rendezőt, az előadást Tege Antal játssza. Tapasztó Ernő rendező tervezte a játékteret és a jelmezeket is. A dalszövegeket Borsos Pál és Éder Enikő zenéjére Lackfi János, Fekete Réka és Éder Enikő írta.
Raymond Cousse az abszurd és főleg Samuel Beckett lelkes követője volt, de Ionescóval is kapcsolatban állt. A nagy példakép után két évvel, 1991-ben, pontosan annak halála napján, december 22-én lett öngyilkos. A hatvanas évek végén írta Stratégia című regényét, a Gyerekességeket ma is játsszák egész Európában.
Fekete Réka, Nótáros Lajos, Seregi Zoltán igazgató, Tapasztó Ernő, Tege Antal és Kiss Kata
Tapasztó Ernő a próbaidőszakról úgy fogalmazott, hogy abban két jó dolog van, amikor nekifognak és amikor befejezik. Mint mondta, előtte meg utána semmit sem tudnak a darabról.
„A lényeg, hogy a nézőt nem kikapcsolni akarjuk, hanem bekapcsolni és úgy tartani. Katarzis csak akkor érhető el a színház és a néző között, ha sikerül az előadással bekapcsolva tartanunk a közönséget. Ehhez persze sajátos nyelvet, logikát kell teremtenünk” – hangsúlyozta a rendező.
Tapasztó Ernő a pusztán szórakoztató előadásokkal kapcsolatban is elmondta a véleményét: „ Akik kikapcsolódni szeretnének, általában az Operettszínházba váltanak jegyet, vagy a Jókai Színházban is, mint minden kőszínház repertoárján vannak olyan előadások, amelyek kikapcsolják a nézőt. Természetesen csak akkor, ha jók, mert ha nem, akkor az ember csak bosszankodik”.
„A kultúrának mindig el kell gondolkodtatni valamiről, csak a gondolkodás hozhat valamiféle boldogságot az ember életébe. Olyat még nem láttam, hogy a nem gondolkodásnak lett volna valamiféle eredménye. Ott, ahol a néző megijed attól, hogy gondolkodnia kell, elég nagy a baj. S tévedünk, ha magunkat és a nézőt alábecsüljük. Rossz válasznak tartom, ha a kultúrát gyártók erre azt mondják, hogy akkor csak vidám előadásokat akarnak csinálni” – magyarázta a rendező a nézők szellemi részvételének szükségességéről.
A fajsúlyos tartalom és a zenés műfajra utaló alcím látszólagos ellentmondásával kapcsolatban azt is elmondta, hogy „pont az ellensúlyozás volt a célunk a Sonkamenüett cím és a Rokokó musical alcím között. Egyszemélyes musical, ráadásul rokokó. Ez azt jelenti, hogy mindent bele fogunk tenni, amit ebben a pillanatban a világról gondolunk. Amikor alkotunk, merjünk szabadok lenni! Ha csak általánosságban merünk gondolkodni, középszerű dolgok születnek”.
A Sonkamenütt bemutatója december 9-én este 7 órakor lesz a Békéscsabai Jókai Színház Stúdiószínházában.
(Forrás: Békéscsabai Jókai Színház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.