Juronics Tamás: „Van rutinom a színésztáncoltatásban”

A Chicago című  musicallel búcsúztatja az óévet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Juronics Tamás rendező-koreográfus mesél az előadásról.

A marosvásárhelyi társulat 2016. december 31-én mutatja be Fred Ebb–Bob Fosse–John Kander: Chicago című musicaljét. A darabot Juronics Tamás rendező-koreográfus vezetésével viszi színre a társulat, a zenei vezető és karmester Incze G. Katalin. A szövegkönyvet Hamvai Kornél, a dalszövegeket Varró Dani fordította.

A Chicago a világ musicalirodalmának egyik legtöbbet játszott darabja, melyből 2002-ben több Oscar-díjjal jutalmazott film is készült. A mű népszerűségét a jazz, a revü és az amerikai showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjén kívül elévülhetetlen aktualitású témájának is köszönheti. A Chicago sztoriját a chicagói Bob Fosse és Fred Ebb írta (utóbbi a dalszövegeket is), a zenét pedig John Kander szerezte. Az ősbemutatót 1975-ben New Yorkban Bob Fosse rendezte és koreografálta. A Bozsik Yvette rendezte és koreografált Chicagót nagy sikerrel játszotta a Centrál Színház 2013 és 2015 között.

Chicago (fotó: Rab Zoltán)

Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett Kossuth-díjas művészeti vezetője, először dolgozik a marosvásárhelyi társulattal. A készülő előadással kapcsolatban elmondta, hogy a Chicago színrevitele mindig jelentős vállalás egy színház életében, különösen akkor, ha prózai társulatról van szó,  amilyen marosvásárhelyi is.

A musical zenei megvalósításával kapcsolatban a társulat honlapján megjelent interjúban kiemelte, hogy „természetesen arra törekszünk, és ez elérhető lesz, hogy nagyon jó minőségű legyen. Abban nem lehet kompromisszumot kötni. Úgy kell megszólalnia mind az énekesek, mind a zenekar szempontjából, hogy az a megírt szinten és élvezhetőségen legyen. Ebben Incze G. Katalin neve biztosítékot jelent”.

Megemlítette, hogy a színészek közül számosan rendelkeznek erős énekesi kvalitással, mint például a Roxit játszó Varga Andi, a Mutert alakító Lőrincz Ági vagy a Billy Flinn szerepét megformáló Bokor Barna.

Juronics Tamás a próbán (forrás: MNSZ TMT facebook oldala)

Az előadás mozgásvilágával kapcsolatban megjegyezte, hogy szerzett már rutint olyan koreográfiák elkészítésében és betanításában, amikor nem táncosoknak, hanem színészeknek kellett megoldani a feladatokat. „Nagyon megdolgoztatom a színészeket, mert az a cél, hogy a legjobbat hozzuk ki a produkcióból, kicsit fejlesztve is az előadókat, de nyilvánvalóan az én saját meglévő lépés-anyagomat redukálnom kell egy színész esetében, azaz „színész-táncokat” kell kialakítani. Itt nincs tánckar. Itt a színészek táncolnak, meg az egyetemről hívott színész-palánták. Ilyen szempontból is nagyon izgalmas a munka, mármint az, hogy hogyan lehet őket egy szintre hozni, egységesíteni. De a végeredmény az lesz, hogy ők jók lesznek! Tudom, mert van rutinom a „színésztáncoltatásban”.

Juronics Tamás véleménye szerint a celebvilág csábító fényei, a média manipulálása, az igazságszolgáltatást is elérő korrupció mind áthatja a mai világunkat, ezért aktualitásában semmit nem vesztett a Chicago. „Mi ezt is akarjuk megmutatni, hogy mekkora annak a romlásnak a veszélye, amit a média képvisel, hogy micsoda rémséges dolgokat tud produkálni például a televízióban, és még nem tudjuk, hová tud alakulni. Ennek akarjuk egy példázatát adni, hiszen, amit mi itt most létrehozunk, az egy televíziós műsor, a jól ismert kereskedelmi csatornák valóság-show-inak és tehetségkutatóinak egyfajta horrorizált keveréke, ahol a börtön gyilkosai játsszák ezt a játékot, és a tét az életük. Ez annak az alapgondolatnak egy mai továbbfejlesztése, ami szerintem ennek a műnek egy alappillére. Általában az egóról, az egók ütköztetéséről szól a mű, ami ennek a közegnek ad igazságot” – mondta összegzésképpen.

(Forrás: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata)