Bűn egy színházat veszni hagyni – Interjú Bérczes Lászlóval

Tasnádi István Majdnem 20 címmel írt darabot a Bárka Színház történetéről, amely az Ördögkatlan után, január 6-án és 7-én újra látható a Szkénében.

Bérczes László rendező, dramaturg, a Bárka egyik alapítója nyilatkozott az előadásról, illetve arról, hogy ma milyen esélyei lennének egy új színház alapításának. A Népszavának adott interjújában elmondta, hogy számára azért volt fontos, hogy az előadás megszülessen, mert a Bárka alapítójaként élete szorosan összefonódott a Bárkával és a később alapított Ördögkatlan Fesztivállal is. Így számára természetes volt, hogy a tavalyi Ördögkatlanon megemlékezzenek a Bárkáról.

Bérczes László (fotó: Memlauer Imre)

Vidovszky Györggyel és Tasnádi Istvánnal kezdtek el gondolkodni, abból kiindulva, hogy hogy a Bárka alapítás központi figurája az akkor harminc éves Csányi János volt. Arra kerestek választ, „hogy a mai harminc éves generációnak hasonló ambícióval és energiával, mint annak idején Csányi János tette, milyen esélye lenne ma egy színház elindítására. Lehet-e ma létrehozni egy társulatot, illetve annál többet: egy színházat, mint intézményt alapítani és vele egy épületet is szerezni?”- idézi fel az előadás létrejöttének körülményeit. Hozzáteszi, hogy inkább inspirálója volt a készülő előadásnak, és az alkotási folyamatban nem vett részt. A színház jelenidejűségének felmutatását tartották a legfontosabbnak, így a szöveg előadásról előadásra változott.

Azt is elmondja, hogy véleménye szerint a rendszerváltást követően a színház és a minőségi kultúra egyre inkább a perifériára szorul. Úgy érzi, nem szabad beletörődni abba, hogy az állam nem támogatja megfelelő módon a minőségi kultúrát: „Ha a kultúrát kirakjuk a piacra, az meghal. Az mindenesetre tény, hogy egy harminc év körüli, tehetséggel, ambícióval teli fiatalember kevesebb sansszal próbálhat létrehozni egy színházat, mint tettük azt 1996-ban”.

                           A színházalapítás pillanatai - amikor még röplabdapálya volt a Bárka Színház helyén

Bérczes László hozzá fűzi, hogy az előadásban nem keresik arra a választ, ki vagy kik a felelősek a Bárka megszüntetéséért. A produkció alapszituációja a valóságból kiinduló fikció: „Egy fiatal csapat elbarikádozza magát a Bárka épületében. Mondván, hogy ők bizony minden áron színházat csinálnak. Aztán találkoznak a Közszolgálati Egyetem képviselőivel, akik próbálnak egyezségre jutni velük. Tehát a fiatal művészek találkoznak a hatalommal. Az előadás nagy kérdése, hogy ez a találkozás milyen eredménnyel jár”.

Az interjú készítője felveti, hogy a Bárka azért nem kellett senkinek, mert az állandóan változó kultúrpolitikai viszonyok között sikerült megőriznie függetlenségét és szakmai önállóságát. „Az tény, hogy a Bárka nem csak egy társulatot jelentett, hanem egy intézményt épülettel, ami sokkal nagyobb teher. Ki kell mondani, egy színházat veszni hagyni, mindenképp bűn. Ha egy színház nem működik jól, akkor változtatni kell, de nem megszüntetni” – vélekedik erről Bérczes László.

Bérczes László korábban művészeti vezetőként dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, 2015 óta rendezőként és dramaturgként tevékenykedik. Mint ismeretes, Rátóti Zoltán az évad elején bejelentette, hogy távozik, kineveztek egy megbízott menedzserigazgatót, akinek meghosszabbították a szerződését jövő nyár végéig. Művészeti vezetőként pedig megbízták Bozsik Yvette koreográfus, rendezőt. A kaposvári változásokkal kapcsolatban elmondja, hogy szerződése július 31-ig szól és tavasszal egy orosz kortárs darab rendezésére készül.

Majdnem 20 (forrás: Szkéné Színház)

Törőcsik Mari címmel jelent meg Bérczes László beszélgetőkönyve, amelyből a nemzet színészének pályáját és civil életét, személyiségét, gondolatait és emlékeit is megismerheti a közönség. Bérczes László végezetül azt is elmondja, hogy mi az a két fontos dolog, melyet Töröcsik Maritól az egy éves alkotómunka során tanult: „az emberi értékek nem feltétlenül hírességben mutatkoznak meg. Mari egyenrangú társnak tekinti a boltost, a szomszédasszonyt és Pilinszky Jánost”. Úgy érzi, hogy benne nagyon erős a megfelelni akarás, ami néha őszintétlenséghez vezethet. „Mari viszont azonnali reflexből cselekszik, illetve mond ki dolgokat, ettől őszinte. Ezt kellene talán leginkább eltanulni tőle. És mindenek előtt azt a nagyvonalúságot, amivel felül tud emelkedni az ilyen-olyan szekértáborokon”.

A Bárka estek programja:

Tasnádi István: Majdnem 20 - Volt egyszer egy Bárka Színház (1996 – 2015)
Előadások: január 6. és 7. 22 óra
Író: Tasnádi István
Rendező: Vidovszky György
Létrehozzák-játsszák: Farkas Dénes, Molnár Áron, Kovács Gergely, Császár Réka, Sipos Viki, Egri Bálint, Blahó Gergely, Bárdi Gergő
Hegedű: Czitán Róbert
A rendező munkatársa: Gyevi-Bíró Eszter

Apropó, Bárka Színház – Beszélgetés a Bárkáról
A beszélgetés résztvevői: Bérczes László, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Szikszai Rémusz, Tasnádi István és Vidovszky György.
Január 6. 21 óra

A Bárka-estek idején Koncz Zsuzsa és Schiller Kata bárkás fotói láthatók a Szkéné Színház előterében.

(Forrás: Népszava, Szkéné Színház)