Tárgyilagosan megfogalmazni rettenetes dolgokat – A mi osztályunk

Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk című műve a Weöres Sándor Színház előadásában a Jurányiban vendégszerepel. Talán nem csak egy alkalommal.  

A lengyel Słobodzianek tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század történelmi eseményeiben1925-től napjainkig. Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés - és megértés szándékának - hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, amikor az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át. A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról, melyre úgy tűnik, senkinek nincs szüksége – olvasható az előadás tartalmáról.

Fotó: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház

A mi osztályunk ősbemutatója Londonban volt, Magyarországon néhány év elteltével, 2011­-ben mutatta be a budapesti Katona József Színház; abban az évben jelent meg magyarul a szerző drámaválogatása, amelynek ez a címadó darabja; a fordító Pászt Patrícia. A szombathelyi előadást Lukáts Andor rendezte, akinek a lengyel drámaíró művének színpadra állítása volt az első közös munkája a Weöres Sándor Színház csapatával.

Mivel a január 16-ai előadásra néhány nap alatt elfogytak a jegyek, Jordán Tamást, a szombathelyi teátrum igazgatóját a további előadás lehetőségéről kérdeztük. „Éppen most tárgyalnak a munkatársaim a dupla előadás lehetőségéről. Ha nem jön létre, valamikorra tervezünk egy újabb előadást.”

Fotó: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház

2016-ban a Hamletet, a Makrancos Katát és a Ványa bát is játszották Budapesten. „Hála Istennek, szinte minden előadásunk méltó a budapesti bemutatkozásra, de kevés alkalmas technikailag a vendégjátékra. A Dédi című darabunkkal szeretnénk a Thália Színházba eljutni” – válaszolta Jordán Tamás a hasonló budapesti vendégjáték lehetőségét firtató kérdésre.

Az előadás legfiatalabb szereplőjét Hartai Petrát arról kérdeztük, milyen segítséget adott szerepe megformálásában Lukáts Andor rendező. „A legnagyobb harc azzal volt, hogy a szerkezetét átlássuk. Visszaemlékezünk vagy éppen történnek velünk az események, és átéljük azokat? Dora 21 évesen hal meg, gyerekével a karjában. Lukáts Andor rengeteget segített, hogy azt a légiességet, naivitást hogyan tudom megjeleníteni, ami tükrözi egy ártatlan lány el sem kezdett életét. Még amikor a pajtában van bezárva, akkor is értetlenül áll, ezt megpróbálom teljesen szárazan, szikáran elmesélni, nem átélni, hanem átadni. Ez a legfontosabb dolgok közé tartozik, hogy tárgyilagosan fogalmazzuk meg a rettenetes dolgokat”. 

Fotó: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház

„Lukáts Andor nagyon nagy tudású, és hihetetlen szeretettel fordult felénk. Jól ismeri a színészi működést, éppen ezért rettentő türelmes volt velünk, és aprólékos! Egy mondattal helyre tudott tenni a fejünkben egész monológokat. Nem mondatról mondatra haladtunk, hanem szándékokkal, érzetekkel, gesztusokkal segített meg bennünket. Előfordult az is, hogy előjátszott egy-egy szituációt. Emlékszem, tágra nyílt szemekkel néztem, hogy futkosott körbe a próbateremben, kidülledt, vérben forgó szemekkel. Nem volt kérdés, mit szeretne látni”- mondta el a színésznő azzal kapcsolatban, hogyan jelent meg Lukáts Andor színművész tudása rendezői munkájában.

 „Komoly és nemes vállalás A mi osztályunk színre vitele, öt évvel a nagy sikerű Kamra-beli ősbemutató után, első vidéki színházként állni ki Tadeusz Słobodzianek megrázó történelmi leckéjével. Lukáts Andor rendezése és Khell Csörsz díszlete nem az iskolai közeget hangsúlyozza, hanem a tanúságtétel tényét és gesztusát. Hátul vörös fal, sok tragikus asszociációval. Gettó fala? Téglagyári fal, az udvarára összegyűjtött magyar zsidókkal? Kifosztott templom oldala? Három ablak a magasban, mögötte sárga fény, végig ég. Nem derül ki, kik vannak odabent és mit csinálhatnak. Ha netán Isten háza az, hogyan történhetett meg ez az egész?

Fotó: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház

Az előadás a társulat javából mozgósított színészeket, akik nagy pontossággal és koncentráltsággal dolgoznak. Ki-ki megtalálja a maga emlékezetessé váló pillanatát, mielőtt még kivetítenék a falra hőse/hősnője születési és halálozási évét. Nagy Cili Zochájának aggódó egérarca. Kiss Mari Rachelkájának kislányos pillantása, amikor Szabó Tibor vágyakozó Wladekja felkéri táncolni. Szerémi Zoltán Abramjának távoli szomorúsága”- írja Stuber Andrea a szombathelyi előadásról a szinhaz.net-en megjelent elemezésében. Az előadást a 7óra7 is beválogatta a 2016-os év legjobb előadásai közé.