Bruckner Szigfrid bátrabban bátor és bátrabban gyáva, mint mi

Lázár Ervin meséjét, egy kisfiú és egy nem mindennapi oroszláncsalád nem mindennapi történetét dolgozta át és állítja színpadra a debreceni Csokonai Színház.

A kisfiú meg az oroszlánok rendezője, Oláh-Horváth Sári több szálon kötődik Lázár Ervinhez. „Az egyik a meséitől teljesen független. Nagypapám tanította Lázár Ervint, ebből adódott, hogy nagyapám, nagymamám, Lázár Ervin és a felesége közelebbi ismeretségbe kerültek. Nagybátyám költő volt, és nagyon sokszor találkozott Lázár Ervinnel. Amikor Lázár Ervin meghalt, a felesége nagybátyámnak ajándékozta Lázár Ervin rotringját, kvázi mintegy örökséget. Ez állt rajta: Lázár Ervin pennája. A másik a történeteihez kapcsolódik. Az egyetemen találtam két Lázár Ervin novellát, a Lenttipentti Kauszko és Passzerputh Limadogon-t, valamint A kislány, aki mindenkit szeretett címűt, és azokat összegyúrtam. A Lenttipentti-ben például két figura bekopog az íróhoz, hogy 30 éve félre vannak téve, és most írja őket meg”- meséli.

Bakota Árpád és Pál Hunor az előadás próbáján (fotó: Máthé András)

A nyári előkészületek során merült fel, hogy az alkotók saját adaptációt készítenek. „Van egy kisfiú, aki amellett, hogy éli a kis életét, amiből viszonylag keveset látunk, hazamegy, és szívesebben tölti az idejét oroszlánok társaságában. Ez a kisfiú világa, egy általa kialakított fantáziavilág, amiben otthonosan mozog, amit szeret. Hosszas folyamat volt, mire kialakult az, hogy honnan lehet megfogni, hol van a tétje a történetnek. A kisfiú meg az oroszlánokban nincs ott az anya. Arra jutottunk, hogy legyen ez a hiány, az anya hiánya a mi apropónk.

Ez a kisfiú valószínűleg elveszítette az anyukáját, nem olyan régen, fél- egy éve, és azért építette fel ezt a fantáziavilágot, egyrészt, hogy elmeneküljön a probléma elől, másrészt, hogy végig tudja játszani magában ezt a folyamatot. Az apukájának nyilván ugyanaz és ugyanakkora a vesztesége, ő viszont a munkájába, ha úgy tetszik, a valóságba menekül. Ez az ő rendszere, és ezt nem akarja felbomlasztani. A kisfiú ugyanezt csinálja, csak egy fantáziavilágban. A történet lényege az, hogy észrevegyék, hogy csak együtt tudnak továbbmenni” – mondja az előadásról a rendező.

A rendező elmondta azt is, hogy az új adaptációba bekerült dr. Kiss János és Láz Jenő. Ők benne vannak a meseregényben, de a Lázár Ervin adaptációjában nem szerepelnek. „A valóság valamilyen szinten, torzítva, metaforikusan, leképződik a fantáziavilágba. A két szereplő neve betegségre utal, ezt nehéz nem észrevenni. Innen jött az is, hogy a feldolgozatlan problémáknak, elég hamar testi, fizikai tünetei is lesznek.”

Mészáros Tibor mint Bruckner Szigfrid

OIáh-Horváth Sári Debrecenben is Szirtes Edina Mókussal dolgozik az előadás zenei világán. Együtt formálták zenés mesejátékká A kisfiút. „Mókussal 3-4 éve dolgozunk együtt. Hasonló a világunk, a személyiségünk. A próbafolyamat alatt születtek dalok, ezeket a színészek fogják elénekelni, ezáltal is még egy kis színt adunk az egész előadásnak. Ki más énekelne, mint a mesevilágban létezők? A zene, a dal az, ami által az apa betekintést nyer ebbe a világba, hiszen aki dalra fakad, annak nyitott a lelke egy csodákkal teli világra.”

Bruckner Szigfrid szerepében Mészáros Tibor láthatják majd a gyerekek. A színész szerint „Bruckner Szigfrid a képzelet szüleménye. Éppen ezért minden bátorsággal fel van vértezve, amit az ember magában hordoz. Bátrabban bátor és bátrabban gyáva, bátrabban vidám és bátrabban szomorú. Bruckner Szigfrid pont olyan, amilyen az ember a szíve mélyén lenni szeretne, de mások előtt nincs hozzá bátorsága...”

Az előadásban Mészáros Tibor mellett Zeck Juli, Mercs Máté, Bakota Árpád, Vranyecz Artúr, Varga Klári és Pál Hunor szerepel.

A kisfiú meg az oroszlánok bemutatója január 16-án lesz a debreceni Víg Kamaraszínházban.

(Forrás: Csokonai Színház)