Először mutat be Wagner operát a Miskolci Nemzeti Színház

A Szegedi Szabadtéri Játékokon 2016-ban színpadra állított zenedrámát, A bolygó hollandit mutatja be január 20-án a Miskolci Nemzeti Színház.

Miskolcon Szabó Máté rendezésében elevenedik meg a tengeren bolyongó hajós legendája, aki arra ítéltetett, hogy hétévente léphessen csak partra, s akit egy nő igaz szerelme válthat csak meg az őt sújtó átoktól. A rendező szerint fontos, hogy ezzel az elementáris erejű történettel és zenével a miskolci közönség is találkozzon: „A tér itt kisebb, mint a Szabadtéri színpada, de így az emberek benne sokkal konkrétabbak. Érdekes módon, számomra olyan ez most, mintha egy stúdiószínpadon ülnék”- mondja miskolci rendezéséről Szabó Máté.

„A végtelent ábrázoló közeg nem feltétlen kell, hogy a tenger legyen” – nyilatkozta a zenés színházi munkásságáért 2016-ban Nádasdy Kálmán-díjjal kitüntetett Szabó Máté. „A magányt minél radikálisabb eszközökkel szeretnénk ábrázolni, ezért ez az előadás egy még végtelenebb közegben, az űrben játszódik”. Elárulta, nem teljesen „légből kapott” az ötlet, hiszen a mű német címének szó szerinti fordítása: A repülő hollandi. „Azzal, ahogyan Wagner megzenélte a tengert, nem érdemes vizuálisan versenyezni. A Hollandin átok ül, mert hadba szállt a sors ellen, és a végtelen időt kapta büntetésül, még a halálba sem menekülhet, ám valahol a Földön egy Senta nevű lány valósággá álmodja az ő legendáját‎ és ők ketten találkoznak. Felemelő történet, miközben a mélybe ránt”- mondja a műről összegzésképpen Szabó Máté.

Szabó Máté (középen) a sajtótájékoztatón (fotó: Hajdufi Péter)

Kálmándy Mihályt már sokszor, sok helyen láthatta, hallhatta a közönség Hollandiként. „Minden alkalom, minden rendezés kicsit másképpen közelíti meg azt a magasságot és mélységet, amire a szerző vágyott, de a lényeg, hogy felérjünk a csúcsra. Az örök nagy téma, a megváltás, nem értékelődhet át. A hangsúlyok eltolódhatnak, de az irányon nem lehet változtatni. A Hollandi éneklése nagy testi-lelki igénybevétel” – mondja az énekes. A partravetettség és a kiszolgáltatottság az, ami a Hollandi emberi megformálásban segít nekem – tette hozzá Kálmándy Mihály.

Wagner zenéjéből olyan fajta magasztosság és felsőbbrendűség sugárzik, amelyet kevés másik zeneszerzőnél tapasztaltam eddig – mondta a Sentát éneklő Rálik Szilvia. „Bár A bolygó hollandi terjedelmében elmarad a zeneszerző későbbi műveitől, mégis megvan benne az a misztikum, amely jellemző a wagneri operákra, a zene éteri, megfoghatatlan. Ezt az előadást ajánlanám azoknak, akik félnek Wagner zenéjétől és azoknak is, akiket a kíváncsiság hajt, hiszen nagyon jó előiskolája A bolygó hollandi annak a fantasztikus zenei megfogalmazásnak, amíg eljutunk a wagneri üzenetig – emelte ki a művel kapcsolatban az Operaház szopránja.

Az előadás a január 20-ai bemutatót követően januárban 25-én és 26-án látható a Miskolci Nemzet Színházban.

(Forrás: Miskolci Nemzeti Színház)