Milyen a saját gyermekeivel játszani? Mitől aktuális ma a darab? Kettős interjúnkban a címszerepet játszó Haumann Pétert és Lengyel Ferenc rendezőt kérdeztük.
Haumann Pétert Harpagonról és a gyermekeivel való játék nehézségéről avagy öröméről faggattuk e-mailben.
Másodjára játssza Harpagont, a Katona József Színház bemutatója óta eltelt huszonhárom év. Mennyiben lesz más ez a Harpagon? Az esetleges mássága mennyiben múlik a színészen és mennyiben a rendezésen?
Ennyi idő után nem lehet a sifonérból elővenni egy szerepet, kirázni belőle a molyokat és felölteni. Minden megváltozott közben. Az életünk, a partnerek, még Lengyel Feri is, akit pedig nagyjából azóta ismerek és én is. Megváltoznak a színek, a hangsúlyok, maga a karakter is veszélyesebb Lengyel Feri megfogalmazása szerint.
Haumann Péter az olvasópróbán (fotók: Zsigmond László)
Saját gyermekei játsszák a darabbeli karakter gyermekeit. Örül ennek vagy inkább tart ettől a helyzettől?
Örülök. A legjobb az egészben az, hogy most naponta találkozunk. Nem tudom kívülről figyelni őket, hiszen Petrával és Mátéval is játszottam már együtt. Ők színészek, akik történetesen a gyerekeim, de ez a színpadon nem jut az eszembe. Néha még akkor sem, amikor Máté vagy Petra a szerepük szerint megszólítanak, hogy: de apám! Színpadon rengeteg gyerekem volt már, sokukat meg is kedveltem, de mégis különös öröm, hogy ők ketten minden időben a gyerekeim.
Annyi évnyi Katona színházbeli társulati tagság után hogy érzi most magát ebben a „nyugdíjas szabadúszó” helyzetben?
Szabadságot adott, hogy nem kellett elkezdenem az évadot, hanem kihasználhattam a vénasszonyok nyarát Horvátországban. Milyen jól jön most az a kis begyűjtött napfény! Harpagon pedig bőven ad agyalni és próbálni valót. Mondhatom, hogy többet, mint amennyiben az utóbbi évadokban részem volt. Aztán majd... aztán majd lesz valahogy. Szokott lenni.
Haumann Petra, Haumann Péter és Haumann Máté
...
Lengyel Ferencet, a Magyar Színház most készülő bemutatójának rendezőjét a darabválasztásról, Moliére művének aktualitásáról és arról kérdeztük, mit gondol arról, hogy a Haumann család tagjai játsszák Harpagon családját.
Miért választottad ezt a darabot? Mi foglalkoztat benne?
Moliére és Major Tamás. A főiskolán Major Tamás osztályába jártam és ez meghatározta a színészi és most már a rendezői életemet is. Major anyanyelvi szinten beszélte Moliére-t. Mindent tudott róla, imádta rendezni és játszani is. Mi meg imádtuk nézni. Így most együtt lehetünk mind a hárman: Moliére, Major meg én. Jó mulatság.
Mit jelent számodra egy előadás aktualitása?
Nem lehet és nem is érdemes tegnap színházat csinálni. A nézők ma ülnek be, a mai gondjaikkal, problémáikkal, és ha nem ezekre reflektálunk nem is értik, hogy hol vannak, és mit keresnek a nézőtéren. Ez még akkor is így van, ha a nézők azt hiszik, hogy ők csak szórakozni akarnak. Ha nem értenék azt, amiről beszélünk nekik, nem is szórakoznának. A poénok ma sülnek el, a tegnapiak csak pufognak.
Lengyel Ferenc
Ebből a szempontból miért lehet érdemes most bemutatni A fösvényt?
Harpagon szenvedélybeteg és ez nem a magánügye. Tönkreteszi a családját, a környezetét. Ráadásul örökös gyanakvása félelemben tart mindenkit körülötte. Ez a fösvénység nem vicces, hanem súlyos paranoia és mint ilyen, pusztító. A vicces az, hogy milyen ismerős nekünk a zsarnoknak való kiszolgáltatottság, az, hogy hülyére próbáljuk venni, miközben a markában vagyunk. Hm. Vicces.
Kinek az ötlete volt, hogy a Haumann család színésztagjai együtt játszanak? A dolog PR értékén túl van-e, lehet-e hozadéka az előadásra nézve?
Haumann Péter sok éven át volt kollégám a Katonában, nem kellett különösebben agyalnom, hogy eszembe jusson Harpagon szerepére. Az, hogy a gyerekeivel játsszon együtt, azért izgat, mert a civil viszonyuk, az intimitásuk eddig nem látott színeket hozhat az előadásba. Elvégre apát-fiát-lányát játszanak itt, amit egyébként élnek.
A főbb szerepekben Haumann Péter, Haumann Petra és Haumann Máté mellett Móga Piroska és Pavletits Béla lép színre.
A bemutatóra február 24-én kerül sor a Pesti Magyar Színházban. Ezt követően az előadást február 25-én láthatja a közönség.