Nagy Zsolt: „2017-ben aranyszarvast keresni? Ez nekem meredek”

Az Örkény Színház idén 40 éves művészével a Magyar Narancs készített interjút színházáról, a József és testvéreiről, kung-furól és korunk Tartuffe-jeiről.

Nagy Zsolt először azokról a helyzetekről beszél, amikor valami – például egy telefoncsörgés – megzavarja az előadást. Ő ilyenkor meg szokott állni, és megvárja, amíg az illető kikapcsolja a telefonját. Még a Krétakör Színház színészeként tanulta meg kezelni ezeket a helyzeteket, a színház vezetőjének, Schilling Árpádnak az elve ugyanis az volt, hogy „mindig az szakíthatja meg az előadást, akinél a labda van”. A Krétakör hamlet.ws című előadásán, melyet osztálytermekben is előadtak, egyszer véletlenül hozzáért egy diákhoz, aki erre megütötte. Ezt a helyzetet is tudnia kellett kezelni.

nagy_zsolt_port_hu.jpgNagy Zsolt az Apátlanokban (forrás: port.hu)

Az Örkény Színház legújabb bemutatójában, a József és testvéreiben egy kis szerepet, Júdáét alakítja, ami ugyanakkor „fontos szerep”. Thomas Mann regényét ma is aktuálisnak tartja: „2017-ben az aranyszarvast keresni? Vagy Attila koporsóját? Ez nekem meredek. Épp Thomas Mann világít rá arra, hogy mennyire homályos is ez a múlt, amit annyira keresünk”. Elmondja, gyermekkorában nagyszülei sokat olvastak fel neki a Bibliából, Ábrahám és Izsák története foglalkoztatta legjobban.

A színészi játékról alkotott felfogásáról azt vallja, „én nem úgy működöm, hogy ki-be bújok szerepekből. Akkor is ugyanúgy gondolkodom, ha színpadon állok, és akkor is, ha épp nem”. A napi politikát is beleviszi egy-egy szerepébe, Tartuffe-je például „a velejéig pofátlan, felfuvalkodott politikus”. „Ezek nem csinálnak már titkot belőle, hogy lopnak” – teszi hozzá Nagy Zsolt –, ezért ő sem csinál titkot abból, hogy róluk mintázza Molière álszentjét.

tartuffe_orkeny.jpg                            Pálya Pompónia és Nagy Zsolt az Örkény Színház Tartuffe-jében

Az Örkény Színházat ugyanakkor nem bántja a hatalom, mert az igazgató, Mácsai Pál „nagyon jó diplomata”. A teátrumról azt vallja, „abszolút liberális szellemiségű a színház, de sehová sem állunk be. Azzal, amit játszunk, akár csak a darabválasztással, szembesítjük a jelenlegi kormányt a hibáival”

Elmondja, szabadidejében kungfuzik, ami megtanítja uralkodni az idegein. Ez színészként is hasznos számára. „Vertek már meg, ütöttek már le” – mondja, de „kell a vereség”. Kiábrándító ugyanakkor, hogy ma már nincs „tiszta versengés”, a sport is csak a pénzről szól. Nem véletlen, hogy az olimpiaellenes népszavazási ívet is aláírta.

Az interjú teljes terjedelmében a Magyar Narancs 2017. február 16-i számában olvasható.