Alföldi Róbert újra Szöulban rendezett

Euripidész Médeia című drámáját mutatta be a Koreai Nemzeti Színház Alföldi Róbert rendezésében február 24-én.

Alföldi Róbert 2016-ban Shakespeare Téli rege című művét vitte színre a dél-koreai fővárosban, most pedig Euripidész klasszikusát állította színpadra. Kim Yun-cheol, a Koreai Nemzeti Színház művészeti vezetője a Színházi Kritikusok Nemzetközi Céhének elnökeként részt vett a 2013 márciusában tartott Hungarian Showcase színházi fesztiválon – melyet a magyar Színházi Kritikusok Céhe szervezett –, ekkor ismerte meg Alföldi Róbert munkásságát.

alfoldi_korea_3.jpgLee Hye-young Médeia szerepében 

„A Médeia egy nagyon szenvedélyes szerelmi történet, olyan mű, melyet 2014-es kinevezésem óta színpadra akartam állítani” – mondta Kim Yun-cheol a premier előtti sajtótájékoztatón.

 

Alföldi Róbert arról beszélt, hogy „sok embernek kétségei vannak a klasszikus darabokkal kapcsolatban, mert úgy vélik, hogy nagyon nehéz azonosulni múltbeli karakterekkel. Euripidész tragédiájától nem kell tartaniuk, mert az emberek közötti kapcsolatokról szól, olyan mindennapi érzelmekről, melyeket mi is átélünk”

alfoldi_korea_1.jpgLee Hye-young és Alföldi Róbert a premier előtti sajtótájékoztatón

Színészként úgy vélem, hogy Médeia szerepe egy soha vissza nem térő alkalom számomra. A szerep arra késztetett, hogy nőként, anyaként és emberi lényként tekintsek vissza életemre. Médeia szenvedélyes szerelmét, fájdalmát és a bosszú iránti vágyát sikerült megértenem. Ezután nem volt nehéz Médeia alakját a valódi érzelmeken keresztül megtalálni” – osztotta meg a szerephez fűződő gondolatait a Dél-Koreában rendkívül népszerű Lee Hye-young, aki a címszerepet alakítja.

 

Az előadás egyik különlegessége, hogy a szereplők jelmezeit a koreai divatszakma nagyasszonyának tartott Jin Tae-ok tervezte, aki első alkalommal vállalt jelmeztervezői feladatot. Jin Tae-ok több mint ötven évet töltött a divatszakmában.

 

Médeia mindenki számára az a kegyetlen nő, aki a férje iránti bosszúvágytól vezérelve megöli gyermekeit, vagyis elköveti a bűnt, mely mindig, minden körülmények között elfogadhatatlan. „Ám Alföldi Róbert rendezésében a társadalmi problémákra a helyeződik a hangsúly, ez a társadalom pedig szélsőségekbe átcsapva, kiközösíti Médeiát” – olvasható az előadásról megjelent egyik első kritikában.

alfoldi_korea_4.jpgJelenet az előadásból

Azt is hangsúlyozzák az eddig megjelent írások, hogy az Alföldi által megidézett társadalmi viszonyokban Médeia nemhogy megoldást, még együttérzést vagy vigaszt sem kap senkitől, csak annyit, hogy viselje a rámért csapásokat: „emberek vagyunk, tudnunk kell viselni a sors csapásait”. Az emberek számon kérik Médeián anyai kötelességeit, holott Médeia megalázott, elhagyott asszonyként az őrület határára kerül. „Iászonnal viszont, aki pedig eldobta magától feleségét és gyermekeit, rendkívül toleráns a társadalom. A nő vágyai bűnné, önzéssé válnak, míg a férfiéi a siker okozta szenvedéllyé szépülnek” – olvasható Seo Eun-yeong írásában. A szerző szerint az ókori Görögországban játszódó Médeia világának és a jelen Dél-Koreájának közös pontja: a társadalmi érzékenység teljes hiánya.

 

Források:

Alföldi Róbert Facebook oldala

Koreai Nemzeti Színház, Szöul

 

süti beállítások módosítása