A Radnóti Színházban megragadják az Időt

Új fordításban, Hód Adrienn koreográfiájával mutatják be Shakespeare Téli regéjét a Nagymező utcai teátrumban.

A Téli regét Shakespeare késői művei között tartják számon, keletkezését az irodalomtörténészek 1610-1611-re teszik. Victor Hugo szerint „ez a szerző legkomolyabb és legmélyebb értelmű műve”. Számos híres rendező feldolgozta, Peter Brooktól Sam Mendesig. Többször megfilmesítették, feldolgozták balettváltozatban, Goldmark Károly pedig operát írt belőle.

Bálint András és Martinovics Dorina (forrás: Radnóti Színház)

„Mint a mesében, olyan boldogságban és békében él együtt egy család ebben a történetben: férj, feleség és a kisfiuk. Ám elég egyetlen félresikerült pillanat, hogy a boldogság hirtelen a visszájára forduljon, és a vak indulatok vegyék át az uralmat… Egy különleges történet – nevezzük mesének – boldogságból, féltékenységből, paranoiából és megbocsátásból összeszőve. Át téren és időn, bumfordi vaskos komédián és szívbemarkoló drámai konfliktusokon, át reményen és megadáson – egy talán sosem volt emberi és isteni feloldozás felé. És mindeközben hol Szicíliában, hol Bohémiában – cseh fúvószene egyáltalán nem andalító dallamára hull a hó” – olvasható az előadás ajánlójában.

Shakespeare művét a teátrum főrendezője, Valló Péter viszi színre, aki az időt állítja a középpontba rendezésében, olyannyira, hogy maga a nagybetűs Idő is megjelenik a színpadon Bálint András játékában. „A Téli rege nem kisebb kihívás elé állít minket, mint hogy megragadjuk magát az Időt, és megmutassuk teljes valójában – hadd lássák a nézők, hogy milyen is! Lassú és gyors, gonosz és jóságos, pusztító és teremtő. Ahogy telnek az évek, az ember észreveszi magán, hogy az Idő egyre fontosabb szerepet játszik az életében, és nemcsak az elmúlás, hanem a visszafordíthatatlanság, a megismételhetetlenség, a jóvátehetetlenség értelmében is. Persze Shakespeare, az emberi história egyik legnagyobb drámaköltője ezekre a gyászos képzetekre mégiscsak talál felemelő, vigasztaló válaszokat. Hiszen mire való a fantázia? A Téli rege színrevitelének a legnagyobb tétje, hogy mindezt egyszerre meg tudjuk mutatni” – mondta az előadásról Valló Péter.

A drámát a színház felkérésére Szabó T. Anna fordította újra, aki így vallott: „Az én fordításom haragos és játékos egyszerre, és persze ideges és őrült és fájdalmas és vicces is. Megrendítő élmény ilyen közel kerülni egy szöveghez, megélni az aktív és hatalmas férfi pusztító őrületét és a szelídségében kiszolgáltatott asszony némaságának és méltóságának erejét. Őrült egy darab, de van benne rendszer. Számomra ez az egyik legkedvesebb Shakespeare”.

Valló Péter a Hodworks kortárstánc-formáció vezetőjét, Hód Adriennt kérte fel az előadás megkoreografálására, aki a Kamara Online-nak adott interjújában elmondta, azért rá esett a rendező választása, mert bátran belemegy „túlzásokba és keményebb érzelmi helyzetekbe”, és Valló azt szeretné, „ha ezek az érzések, amennyire drámaiak és erősek a darabon belül, látványban a fizikalitáson keresztül is ugyanazt az érzetet keltsék”.

Az előadás főbb szerepeiben Pál Andrást, László Zsoltot, Gazsó Györgyöt, Gyabronka Józsefet, Rusznák Andrást, Schneider Zoltánt, Martinovics Dorinát, Sodró Elizát, Kováts Adélt, Lovas Rozit és Bálint Andrást láthatjuk.

A jelmezekért Benedek Mari, a látványért Pater Sparrow, a zenéért Melis László felel. A dramaturg az Arany Medve-díjas Testről és lélekről főszereplője, Morcsányi Géza.

A Téli rege bemutatója március 5-én este 7 órától lesz a Radnóti Színházban. Az előadás március 9-én, 18-án és 30-án is megtekinthető.

(Forrás: Radnóti Színház, Kamara Online)