Nagy Mari a Mária testamentuma című monodrámát mutatja be a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonjában, melyet a művésznő fia, Balázs Viktor rendez.
Colm Tóibín regénye 2012-ben jelent meg, színpadi változatát 2013 januárjában a New York-i Broadwayn mutatták be, Fiona Shaw előadásában – az előadás három Tony-díj jelölést kapott. A monodráma először kerül bemutatásra magyarországi színpadon.
Nagy Mari (fotók: Eöri Szabó Zsolt)
A mindössze 114 oldalas regény egy nagy monológ Máriától, egyes szám első személyben. A regény nyitányában a keresztre feszítés már rég megtörtént, az idős nő pedig a halálán van. Krisztus két tanítványa viseli a gondját, ugyanis bujkálnia kell, mivel nemcsak fiát, de őt is üldözték. Az előadáshoz Bíró Yvette fordításából Viktor Balázs készítette a szövegkönyvet. A rendező az előadás látványtervét is jegyzi.
„Mi a hit? Meg kell-e halni a hitért? Meg kell-e ezért halni egy anya fiának? Vagy bárki fiának? Vagy az anyának? Milyen az a világ, ahol egy anyja szeme láttára keresztre feszített fiú a remény jelképe? Szebb ez az új, megváltott világ? Milyen terhet hordoz az az anya, aki elengedte a fiát? Cserébe a világért. A világ megváltásáért. Elengedte-e egyáltalán? Mégis, mit jelent egy anyának, egy fia nélküli világ? Ezekre a kérdésekre keressük a választ anyukámmal az ír származású Colm Toibin Mária testamentuma című kisregényén keresztül” – mondja Viktor Balázs, aki édesanyját, Nagy Marit rendezi a Mária testamentuma című előadásban.
A regény Szűz Máriáról, Jézus édesanyjáról szól, így elkerülhetetlen az elmélkedés a hitről és az egyházról is. Jézus és Mária történetét mindenki ismeri a keresztény világban, talán az egész világon, de az anya és a fiú történetéről keveset tudunk. Toibin az anya és fia kapcsolatát írja le a magányos anya szemszögéből. Az anya bűntudatát, fájdalmát. Toibin az ismert történet vakfoltjait tölti meg élettel, „emberrel”. Mária hite mélyebb, mint bárkié. A fiában hisz.
A bemutatóra március 17-én kerül sor a Nemzeti Színházban. Ezt követően április 14-én láthatják az előadást az érdeklődők.
(Forrás: Nemzeti Színház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.