Összeilleszteni, ami elsőre összeegyeztethetetlennek tűnik

A Notesz - Hanyas vagy, Radnóti? című előadás célja, hogy új kontextusba helyezve hozza közelebb Radnóti Miklós verseit a nézőkhöz.

Két, elsőre egymástól talán távolinak tűnő irodalmi anyag, Radnóti Miklós Bori notesze és Szilágyi György Hanyas vagy? ’28-as? kezdetű monológjának különös ötvözetéből készült monodrámát mutatnak be március 24-én, este fél 8 órai kezdéssel a Mozsár Műhelyben.

A Mozsár Műhely szlogenjéhez –„Színház újragondolva” – igazodva ismét egy olyan produkciót láthatnak a nézők Budapest új színházi terében, ami formailag és tartalmilag is eltér a megszokottól. A speciális dramaturgiának köszönhetően a két klasszikussá vált írás, Balog József előadásában, egymást kiegészítve emeli eggyé a magyarság kollektív emlékezetét és megélt traumáit az egyén személyes sorsával.

Punk a kútnál - Balog József (fotó: Frank Yvette)

A Radnóti-sorok és a fanyar, ironikus próza egymásra reflektálva, egyedi ritmusban váltja egymást az előadás alatt, ezzel egy teljesen új értelmezési lehetőséget adva. „Azok a dolgok izgalmasak, amelyek elsőre megoldhatatlanak tűnnek, amiről azt gondolnánk, nem lehet megcsinálni. Olyan dolgok, amik távol állnak egymástól, nem összeegyeztethetők és nem is gondoltuk volna, hogy egymáshoz tartozhatnának” – vallják az alkotók.

A két mű önmagában is erőteljes hatással volt korára. Az egyik több generációnak adott útmutatást a 20. századi magyar történelem mai napig vissza-visszatérő tragikus fordulatairól, míg a másik egyetemesen szól az emberi tartásról, életszeretetről egy embertelen, önmagából kifordult világban. A Bori notesz Radnóti Miklósnak a szerbiai munkatáborban és az erőltetett menet során írt utolsó tíz versét tartalmazza. A füzet, amelyben a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet és a Razglednicák is megtalálható, megdöbbentő mementó. S nem pusztán azért, mert a Radnóti holttestét is rejtő tömegsírból került elő, hanem azért is, mert az írások tanúsítják, hogy alkotójuk még a legkegyetlenebb körülmények között is képes volt ember és költő maradni.

Radnóti verseinek különös fénytörést ad a párhuzamosan elhangzó Szilágyi György szöveg. A Hanyas vagy? című monológ először 1976. december 3-án hangzott el a Kossuth Rádióban, Kálmán György előadásában. A történelmi-személyes leltárként is értelmezhető szöveg erőteljes hatást váltott ki a hallgatókból, rávilágítva hogy minden nemzedéknek személyre szabott sorsa van.

„Tengernyi levél érkezett a címemre, a rádióba. Majdnem mindegyik úgy kezdődött, hogy én ugyan nem vagyok '28-as, én ugyan '18-as vagyok, '26-os vagyok, '31-es vagyok, de Ön voltaképpen az én életemet írta meg. Ugyanis ez egy asszociációs láncot indított el mindenkinek a fejében, mert voltaképpen ez nemcsak a '28-asok élete, hanem nagyon sok korosztályé. Ez volt minden levélben: mintha rólam írta volna'' – mesélte Szilágyi György egy 2004-es interjúban. A később kiadott hanglemez pedig a világ minden tájára eljutott, ugyanis az emigrációban élő magyarságnak sokan ezt küldték ajándékként itthonról.

Az előadás rendezője, Dégi János egy váratlan fordulattal zárja a monodrámát. Egy dallal, amiről kiderül, szintén illik az addig elhangzottakhoz.„Csak egy nap a világ csak egyetlenegy perc az életünk. Ki tudja mi vár ránk? Ki tudja, holnap mire ébredünk?”

(Forrás: Mozsár Műhely)