Az Opera legújabb bemutatója a Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli Szinetár Miklós rendezésében.
A március 24-től kettős szereposztásban látható ifj. Johann Strauss-féle Jókai-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja.
Az 1886-os premier óta immár tizenötödik változatban láthatja a magyar közönség az ifj. Johann Strauss udvari tánc- és zenemester, valamint a nagy magyar mesemondó és egykori 1848-as forradalmár, Jókai Mór együttműködéséből született operai igényű nagyoperettet.
A cigánybáró (fotók: Nagy Attila)
Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze, aki idén februárban ünnepelte 85. születésnapját, a darab népszerűségét abban látja, hogy a színes, romantikus történet jó ürügyet szolgál a nagyszerű és változatos zenék, valamint többfajta táncbetét bemutatására. „Arra szerettünk volna nagy hangsúlyt fektetni, hogy a korabeli Monarchiában mennyire sokféle nép élt. Jókai határozottan állást foglal elbeszélésében a Monarchia sokarcúsága mellett, Strauss is, aki bécsi keringőkirály létére Rákóczi-indulót és magyaros toborzót komponált a darabba, és a szerzőket követve én is állást foglalok annak szépsége és fontossága mellett, hogy a Duna-menti népek különbözőek és mégis egységesek.”
A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A fenti változtatások az alkotói szándék szerint tovább erősítik azt a színes kavalkádot, ami az eredeti művet is jellemzi, és aminek egyik érdekessége, hogy a szövegkönyvét készítő magyar származású bécsi újságíró, Ignaz Schnitzer, az általa fordított Petőfi-versek motívumait is beemelte A cigánybáró operettváltozatába.
A fiatalabb generációk számára a Dargay Attila-féle Szaffi című rajzfilmből ismerős alaptörténetben a világot mutatványosként járó Barinkay Sándor a Mária Terézia által meghirdetett közkegyelemnek köszönhetően tér vissza ősei romos délvidéki birtokára. A kastélyt Zsupán, a gazdag disznókereskedő és lánya, Arzéna bitorolja, a legendás ősi kincsnek pedig nyoma veszett, ám a közelben tanyázó cigányasszony, Czipra megjósolja Barinkaynak, hogy a nászéjszakáján egy álom fényt derít majd arra, hol találja meg apja örökségét.
A cigánybáró 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte. A darabot kettős szereposztásban mutatja be az Erkel Színház. A címszereplő Barinkay Sándort Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. Zsupánt Gábor Géza és Szvétek László, Arzénát Rőser Orsolya Hajnalka és Kriszta Kinga alakítja, de Buda Tamás, Bátki Fazekas Zoltán, Farkasréti Mária, Balatoni Éva, Kiss Tivadar, Szerekován János, Haja Zsolt, Geiger Lajos, Csarnóy Zsuzsanna, Szűcs Nelli, Hábetler András, Irlanda Gergely és Nótás György is szerepel az előadásban.
A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányítását követve vesznek részt. Az Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényli.
A március 24-i premiert követően A cigánybáró még kilenc alkalommal lesz látható április 2-ig az Erkel Színház műsorán.
(Forrás: Erkel Színház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.